Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

A Nógrádi Lapok 1885. január 4-én már úgy ír, hogy a Balassagyarmat—Vác közötti vasút Nógrád megyének és. Hont megyének életkérdése. A vasút vízmosásokon, kipusztított erdők helyén, kizsarolt szántóföldeken, kipusztult szőlőkön, gondozatlan réteken fog majd keresztülhaladni. A végpont Budapest lesz „a mindent fölemésztő gyomor" és így a vasút menti vidéknek majd lesz kire dolgozni. Balassagyarmat vidékén is úgy számolnak, hogy a vasút megnyitása után virágzó szarvasmarha- és baromfitenyésztés' fog kialakulni a főváros szükségleteinek megfelelően. Túlzás azonban már a lelkesedés abban, hogy „a palojtai, kürtösi, zellői, herencsényi, surányi, halápi, becskei több vidékibeli hegyek tele vannak kőszénnel, ami ha nem eléggé versenyképes; is a tarjáni kőszénhez viszonyítva, de gyári használatra felbecsülhetetlen tüzelő". Föltételezik még azt is, hogy van a vidéken békasó (kvarc — Sz. F.), hogy üveggyárak keletkezhessenek, s erre a majdan virágzó bortermelésnek lesz nagy szüksége. A „tervezett vasút mentén fekszenek Nógrád megyének legszámosabb, s a legnevesebb szőlőhegyei, amelyekhez csak az ecsegi, kozárdi és jobbágyi szőlőhegyek hasonlíthatók". A tervezésben már eljutottak odáig:, hogy a vasút nem áll majd meg: Balassagyarmatnál, hanem Szécsényen keresztül Pálfalván fog: egyesülni a pest—losonci fővonallal. Nem tartották lehetetlennek azt sem, hogy egyenesen Losonccal épülne ki a kapcsolat és a vasút a megye közepén végigvonulva, majd a vicinális utak helyreállításával a megye legnagyobb részéinek érdekét fogja szolgálni. Májusban két éve lett annak, hogy a vasút ügye megindult, össze is gyűlt. 400 000 forint kötelező aláírás. (Közben gróf Forgách Antal a végrehajtó bizottság prominens tagja meghalt.) A Nógrádi Lapok májusban úgy érezte, hogy tenni kell a vasút érdekében valamit, Elhatározta, hogy leleplezi azokat az egyéneket, akik megszerezték a concessiót, s mindezt azért, hogy ismerjék meg szemtől szembe, kik ők, mik ők. Mit akarnak, van-e bennük erkölcsi és anyagi garancia, vagy csak egyszerű sápkeresők, vagy svindlerek. Ha ezekkel nem lehet eredményt elérni, gondoskodni kell más. vállalkozókról más társulatról, vagy pedig más megyék mintájára a vármegye vállalja el a garanciát. Az újságcikkre Scitovszky János alispán május 10-én csak annyit közölt: „Lassan haladj tovább érsz!" Hogy miért mondhatta ezt az alispán, arra választ június 7-én kapunk, amikor a megye tavaszi közgyűlésén (május 28.) maga az alispán terjesztett be egy indítványt a megyei vasút létesítése tárgyában.

138 A közgyűlés által elfogadott, tervezet eltért az; eddigi vasúti iránytól, mivel nem Vácot, hanem Gödöllőt fogadta el végpontnak. Az irányt célszerűbbnek és ami főbb, hazafiasabbnak találták, mert az új irányban a vasút sokkal gazdagabb vidéket érint majd és a magyar államivasutakhoz fog: csatlakozni. Az alispáni előtérjesztésből megtudjuk azt is, hogy a. vicinális, vasutak életképességének a feltételei a következők: a vasút helyes irányának megválasztása, az építési tőke alacsonysága, az olcsó pénzforrások megteremtése. Ezek figyelembevételével helyesnek találja ugyan a Balassagyarmat—Vác irányt, anélkül, hogy azt feltétlenül és minden körülmények között legjobbnak tartaná. Arra az esetre, ha az osztrák államvaspálya társasággal előnyös szerződést nem tudnak kötni, a következő új irányt, jelölik ki: B.-Gyarmat— Lókosvölgy egy részén át a Galga-völgy felhasználásával Veresegyház, Szanda érintéséivel Gödöllőnél csatlakozna a magyar államvasutak budapest—hatvani fővonalához. A vicinális vasutaknak a jövőben „az érdekeltség pénzével az állam méltányos és törvényileg megengedett segélyével és a törvényhatóságok hitelével kell kiépülnie". Az új vasutat megkülönböztetésül ekkor nevezték el „Nógrád vármegyei vasút"-nak. Hosszát 62—65 km-ben állapították meg. A tervek szerint egy kilométer 20—22 000 forintba fog kerülni. Nógrád megyét 91