Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

is. A sajtó Vác reagálását várta, mivel a szárnyvonal előnyeivel kecsegtette a várost. Vác végül is; megszavazta a támogatást, de a Hont megyei érdeklődés csekély volt az édekeltség iránt.

ш Áprilisban a vasút kérdése lassan, de biztosan haladt a megoldás felé. A sajtó optimizmusának az oka az lehetett, hogy a vidéki aláírásgyűjtések beindultak, és a hónap végére már 163 000 Ft-ot gyűjtöttek össze. Április 24-én Landau Gusztáv vasúti felügyelővel bejárták a kérdéses, területet szakértői vélemény céljából.

134 A bejárás során a fentiekben már vázolt, útvonalat., mint a legrövidebb és legkedvezőbb útvonalat isimét javasolták megépítésre. Május közepéig a szomszédos Hont megye még; nem, jelezte hozzájárulásának mértékét. Felröppent az a hír is, hogy Zichy seniorátusi uradalom 60 000 Ft-ot fog aláírni.

135 A hír azonban csak hír maradt. Szeptemberben annyi változás történt, hogy Falk Zsigmond és társai a pálya nyomjelzési munkálatait elvégezték és úgy ígérték, hogy a költségeket a tervek szerint októberben nyilvánosságra hozzák. Novemberiben elterjedt a megyében az a hír, hogy az osztrák vaspályatársaság Ipolyságról Balassagyarmatra meghosszabbítja vasútvonalát és így a „Vácz,—b. gyarmati vicinális vonal tervezete teljesen elejtetnék". Ez a hír azonban még megerősítés re várt.

|:i(i Közben, októberben tovább folyt a gyűjtés. Forgách gróf, aki a bizottság elnökhelyettese volt 50 000 Ft-ot ajánlott fel. A hír jól volt időzítve, mert ismét lendületet adott a vasút lassan megfeneklett ügyének. Október 15-én a 12-es bizottság értekezletre gyűlt össze Balassagyarmaton. Kedvezőtlen hangok uralkodtak, egyesek már új irányokat is javasoltak, (Tereske, Romhány felé) és, úgy tervezték, hogy november 13-ára befejezik az aláírások gyűjtését és felkérik az alispánt, hogy támogassa a javaslatukat. A kedvezőtlen hangulatnak az volt a forrása, hogy azok a községek, amelyek például 3000 Ft-ot írtak alá, vasútállomást is akartak, míg: a tereskei és a romhányi érdekeltség beadványa „varga betűt" csinált volna a vasútvonalból. Az érdekeltek összehívásának idején, már 240 000 forint volt összegyűjtve. A vállalkozók által elkészített tervet az értekezleten bemutatták. A vasút költségvetése 1 275 000 Ftra elmélkedett, így a 65 km hosszú vonal közel másfél millió Ft-ba fog majd kerülni „a finanszírozással együtt". A vicinális, vasutakra vonatkozó törvények szerint a költségek 3/5-e elsőbbségi kötvényekkel, 2/5-e törzsrészvényekkel lesz; fedezve. A vállalkozók 600 000 Ft, erejéig kérték a részvényeket aláírással összegyűjteni. így az eddig megjelölt 400 000 Ft-on felül, még 200 000 Ft-ot kérnek a vállalkozók. Novemberre már 11 hónapja húzódott a vasútépítés ügye. összegyűlt 300 000 forint. A hiányzó 100 ezer forinthoz Nógrád megye 70 ezer forintot vállalt, ha Hont megye 30 ezer forintot fizet. A megyei sajtó a „lenni, vagy nem lenni?" kérdéssel jellemezte a vasútügy állását. Az érdekeltség már

1 nem, támogatta, teljes mértékben a vasútügyet, mert, Nógrád megyéiben az egyetlen vasút Hatvantól Losoncig; épült meg,, így az, a megye szélén húzódik. Fülek felé a hegyek zárják el a megye középső részétől. A Vác—Balassagyarmat; országút a megye délnyugati részén húzódik és így a kettő közt elterülő táj jellemzésére jól illik a magyar protestáns népiskolákban használt „kistükör" verssora: „Nógrád — vármegyében kell járni nagy sáron". A vasútügyet most már a megye közgyűlése elé terjesztették, hogy az a közmunkaváltságból kapjon fedezetet.

137 Az egyre sürgetőbben jelentkező igény arra késztette a törvényhatósági bizottságot, hogy saját maga vegye kézbe a megye nyugati vasútvonalának kiépítését. A gépezet beindult. 90