Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

A Losoncvidéki HÉV nevét most, mint losonc—poltári h. é. vasút és ipolyberzence—katalinhutai szárnyvasútra változtatta, mely gyár- és ipartelepeket érint zsákvasúti jelleggel. Vegyük most sorjába azokat a telepeket, amelyeket a vasút érintene: Nagyfalu: vasércbányatelep, a krompachi vasgyárnak szállítanak. Kálnó: Deutsch-féle, Ipolyberzence: Kostály-féle, Zelene és Poltár; br. Baretta-féle tégla-, cserép- és kőagyaggyárak. Szinóbánya: Krámer-féle vasgyár és Kossuch János-féle üveggyár. A vasút gyűjtőterületébe esnek a farkasvölgyi, új antalvölgyi,

4 zlatnói üveggyárak is. A gyárak átrakó állomása Zelene és Poltár lesz, ahonnan iparvágányok fognak kiágazni. Málnapatak szintén a vasút gyűjtőterületébe esik, itt a háziipar (tengelyek, kerekek, faalkatrészek, deszkák, kádak készítése) jelentős. A terület ipara eddig kocsikkal Losoncra szállította áruit. Kivétel Szinóbánya volt csak, ahonnan a vasgyár és üveggyár a MÉV lónyabányai állomásra szállított, igaz rossz hegyi úton. Az összes vasút menti gyártulajdonos állítása szerint, ha a vasút kiépül az eddig használt fa helyett a salgótarjáni szenet fogják felhasználni, a fát pedig értékesítik, ami szintén a vasút forgalmát fogja növelni. A vasút várható forgalmának alakulása (tervezet) : Nagyfalu 1400 vagon vasérc Kálnó 1200 vagon chamotte tégla, kőanyag, csövek Ipolyberzence 1400 vagon cserép, szán, kvarchomok, glaubersó, üvegáru Zelene és az oda szállító üveghuták 1600 vagon üvegáru 700 vagon tűzifa, talpfa, faiparcikk szállító üveghuták 2000 vagon tégla, cserép, kő, szén, edény Poltár 400 vagon vasáru, vascső, szén Szinóbánya vasgyár 700 vagon üvegáru, homok, szén, vasáru üveggyár 200 vagon tűzifa Gabona 800 vagon az egész vonal mellől Élőállat 500 vagon az egész vonal mellől Darabáru 400 vagon az egész vonal mellől A teherfuvar után várható jövedelem: egy vagon után 10 korona átlagban. A teherforgalom összesen: 196 400 korona. Személyforgalom: 50 000 korona. Az egész összesen: 236 400 korona. Üzletikezelőként a MÁV a bruttó bevétel 30 százalékát kapja. Az építési tőke kamatozására 157 600 koronát számítottak. 1899. december 18-án, a HÉV építési költségeit — tőkéjét — 2 480 000 Ftban állapították meg. Ennek 35 százaléka 868 000 K. törzsrészvényekben, 65 százaléka 1 612 000 K, 73 százalékos árfolyamon ez megfelel 10 330 db 200 koronás, elsőbbségi részvénynek, valamint 4340 db 200 K. törzsrészvénynek. Részvényenként 10 korona kamatjövedelmet számítva, részvényenként 12,50 koronát fog jelenteni, ami megfelel 6 1/4 százaléknak.

11

** A pesti bank által folyósított kölcsön 1/3-át 1891. február 8-án utalták át a HÉV-nek.

1

*

1 A Losoncvidéki HÉV 28,3 km szakaszát Poltárig és Katalinhutáig 1901. nov. 31-én adták át a forgalomnak.

112 A vasút megnyitása után az alispán előterjesztést nyújtott be 1903-ban a felvett kölcsön visszafizetéséihez szükséges újabb kölcsön tárgyában. A banktól ismét kölcsönt vettek fel 194 000 K. félévi részletekben történő törlesztéssel. 1*3 1903-ban került ismét szóba az a régi terv, hogy Zelenétől Kokováig keskenyvágányú vasutat építsenek ki. Erre a vasútra a tvh. bizottság 85