Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

cemberig: mégiscsak elkészítik a terveket. A tervezések időpontjában az alispáni választáson Török Zoltán győzött, így Scitovszky János, után ő lett az alispán.106 A választási győzelem után újult erővel indult meg a tervezés. A vasútépítéshez 1 200 000 forintra volt szükség. Az előirányzott alaptőke fedezésére 420 000 Ft-nyi törzsrészvényt kellett jegyeztetni. A vármegye 50 000 Ft, Losonc 25 000 Ft, az érdekelt községek 35 100 Ft, br. Baretta 50 000 Ft, Kossuoh János cég 30 000 Ft, Deutsch Bertalan 25 000 Ft, Magyar Kereskedelmi Bank 60 000 Ft-ot ajánlott fel. Ezek ismeretében most már a minisztérium felé terjesztette a terveket 1895-ben Török Zoltán, a Losoncvidéki HÉV elnöke. A közigazgatási bejárást is meghatározták 1895. augusztus 22-ére. A fennálló kétféle vasúti terv érdekeltjei 1896. június 20-án azt az értesítést kapták, hogy az előmunkálati engedélyeket csak egy kellően kivitelezett terv és érdekeltség: fogja csak megkapni. 1897. december

1 3-án jelentkezett Dub Albert bécsi bankár, mivel megvette a gr. Forgách-féle kokovai uradalmat, hogy saját pénzén Kokova—Poltár közti 16 km-es távolságon vasútvonalat fog építeni, és ezt a következő évben a forgalomnak átadja. A hosszas tárgyalások és egyezkedések után 1897-ben hivatalosan is létrejött a Losonc—Poltári HÉV, a Losonc—Kalló—Berzence—Zelene—Poltár rendes vágányú és ebből Berzencénél kiágazó Szmóbányáig:, illetve Katalin-hutáig húzódó h. é. vasútvonal és Losonc—Kalló—Berzence—Zelene—Poltár—Fazekaszsaluzsány irányában Rimaszombatig, majd Berzencétől egyfelelő Szinóbányáig, másfelől Bisztricska és Málnapatak, valamint Hámor-üveggyár és farkasvölgyi üveggyártelepig:, végül Pol tárt ól elágazva Cseh-Brézón át Zlatnó üveggyártelepig vezetendő h. é. vonalakra adott engedélyek egyesítéséből. Az Rt. székhelyéül Losoncot jelölték ki, de az ügyek intézését és az igazgatósági üléseket Pesten akarták elvégezni, ill. megtartani. Egyetlen kikötés volt csak, hogy ha a hozzájárulásokból 245 000 Ft nem jönne össze, a cég visszaléphet a vállalkozástól. Érdekeltség, ezért nem is alakult, mert 1897. november 22-én Török Zoltán a táraai nevében is mindem jogiát és kötelezettségét a Magyar Helyiérdekű Vasutak Rt-re ruházta át. így most már ez a társ|ság folyamodott a Losonc—Poltár—Berzence—Színóbánya közötti HÉV engedélyezéséért. Az Rt-ről annyit kell tudni, hogy a Posti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltsége volt, így a pénzügyi fedezetet is a bank biztosította.

107 í , Török Zoltán, mint alispán, 1898. január 27-én Pesten a Hotel Adriában szállt meg. Innen értesítette a Pesti M. K. Bankot, annak igazgatóját, hogy a bank sürgősen adja le a kérvényt a törzsrészvények jegyzése tárgyában, mert a vármegye hozzájárulását csak így tudja személyesen biztosítani. Február 5-én a közgyűlés a bank kérvényét — 50 000 Ft értékű törzsrészvény jegyzése tárgyában valóban tárgyalta és az alispán hathatós támogatása mellett meg is szavazta. Az összegről 50 évi időtartamú kölcsönnel gondoskodtak, ennek fedezetéül a törvényhatósági vasúti alapot szánták.

108 1900-ban megkezdődtek a törzsrészvényjegyzések. Nógrád megye a HÉV építési céljaira 187 400 korona kölcsönt vett fel a Pesti Hazai Első Takarékpénztár egyesülettől, november 28-án. A vármegye részéről 100 000 korona, a községek részéről 70 200 koronára volt szükség, ezt a bank 4 1/2 százalékos kamatozó kötvényekben adta. A jegyzett törzsrészvényekben az összeg 1/3-a az Rt. megalakulása után 30 nap alatt, 1/3-a a sínek lerakását követő 30 nap alatt, az utolsó 1/3 részt a vasútnak a forgalomnak átadását követő 30 nap alatt fizetendő be a bank budapesti pénztárába.

109 84