Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
Szeptember 5-én a hivatalos átadás előtt a Losonc—Balassagyarmat vonalon vasúti katasztrófa történt, ugyanis a tisztviselők szétosztását végző 60 kocsiból és két mozdonyból álló szerelvény a köd miatt belefutott egy, a pályán hagyott pályakocsiba. A mozdony kisiklott és belefúródott a töltésbe, hat kocsi összetört. A katasztrófának két halálos áldozata is volt. 97 Az új vasútvonal hivatalos bejárása szeptember 11—12-én történt meg, hogy közbiztonsági és üzemképességi szempontból alkalmas-e a közlekedésre. A bizottság a pályát kifogástalannak találta és 12-én délután öt órakor Losoncon a vasutat megnyitották a közforgalom előtt. 1896. szeptember 13-án az Aszód—Balassagyarmat és 1896. december 1. a balassagyarmat—losonci vonal, mint a NHÉV Rt. vasútvonala hivatalosan is megnyílt. Az Aszód—Balassagyarmat közötti szakasz állomásai a következők lettek: Aszód—Iklad—Domony—Mácsa—Tótgyörk—Püspökihatvan—Acsakürt—Guta—N.-kövesd—Becske —Nándor—Mohóira—Szügy—Balassagyarmat. A losonc—balassagyarmati vasútvonal állomásai : Losonc—Rapp—Tarnóc—Litke—Szakái—N. Ludány—Szécsény —Trázs—Balassagyarmat lettek. 9 ^ Az átadás után a megyei ellenzéki sajtó a hibák láttán a vasút ellen fordult. „... így kaptunk mi is egy olyan új vasutat, melyre mindent inkább rá lehet mondani, csak azt nem, hogy jó". Fölhánytorgatta sértődötten, hogy a bejáráson nem volt senki, aki a megye érdekeit képviselte volna. A sajtót sem. hívták meg a bejárásra, mert bizony sok takargatni valója volt a vasútnak. A hírlapokat csak a pesti Pester Lloyd képviselte. Szerintük a nap-nap után hallott hír megerősíti azt a tényt, hogy a vonal „nem egyéb, mint egy közönséges tákolmány". Példának a Rárós;—Szakái közötti 3 km-es szakaszt hozta fel, ahol az országút mellett omladékos részen húzódik a vasút. Szakái előtt merész kanyarok vannak, rossz töltéssel. Tarnóc és Litke között hullámos a pálya és laza, az eső könnyen kimossa. A becskei alagút melletti ötméteres híd már összerepedezett, pedig vonat sem járt rajta. A menetrend is rossz; Balassagyarmatiról egy nap alatt sem. lehet a fővárost elérni. Ezért 16án „a város törvényhatósága összeült, és azt határozták, hogy küldöttséget menesztenek a ker. miniszterhez, hogy rendezzen be Balassagyarmat és Aszód között egy omnibusz vonatot, néhány Kossuth-kupéval, melyen a főváros egy nap alatt megjárható legyen". 99 Valami alapja lehetett a cikknek, mert —, mint a fentiekben már szóltam róla —, a vonat sebességét csak 30 kmben állapították meg óránként. 1897 januárjában Szécsény állomást miniszteri rendelettel Nagy-Szécsényre, Ludány rakodóállomást Nógrád-Ludányra változtatták. A vasúti pálya gyengesége igazolódott: „az a tákolmány, amit aszód—balassagyarmat—losonci h. é. vasútnak ismerünk" a tavaszi olvasdáskor ismét hallatott magáról. Litke közelében 50 méteren elmosta az olvadékvíz az alapot, „.. .nem hiába, hogy Pulszky Guszti kapta az első concessiót a vasútra, de olyan is az, mint a többi liberális tákolmány" — írta az ellenzék lapja. 100 A támadás a vasút ellen megindult a volt telektulajdonosok részéről is. Ugyanis 1896. első felében megkapták a kártalanítási összeg 50 százalékát. De mivel felmérték ismét a területet, megállapíthatták, hogy a kifizetett összeg nem 50, hanem csak 25—30 százaléknak felel meg. Helyreigazítást kértek. Az alispán az inkriminált ügyben nem adott választ júliusig. A sajtó szerint azért nem, mert a vállalkozó Pollacsek Mihály az Orosháza—Szarvas—Versecz—Kubin vonal építése után nyolc évvel még mindig adózik és így nem is remélhető a fizetés. 10 1 81
