Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

jogokat 1894. július 14-én Popper István budapesti mérnöknek adta el. A tervek szerint ekkor a vasút hossza 112 km, és a legnagyobb elérhető sebesség 30 km/óra volt. A pályán 18 állomást, kitérőt és megállóhelyet terveztek. A szerződés érteiméiben a vállalkozó köteles két éven belül megépíteni a vasutat. A tényleges építési költség 3 740 000 Ft, a forgalmi eszközökre: 224 000 Ft, a tartalékalapra: 40 000 Ft volt tervezve. A költség 35 százalékát, 1 309 000 Ft-ot törzsrészvényekben, 65 százalékát elsőbbségi részvények útján kívánták fedezni. Figyelembe vették az 1888. évi IV. te. 7. §-át, amely szerint külön állami segélyként, 50 éven át 12 000 Ft kapható a posta ingyen szállítása fejében. így 480 000 Ft névértékű törzsrészvény került az állam kezébe. A mácsai kincstári erdő 55 000 Ft-tal járult az építkezéshez. Dániel Ernő ker. miniszter terjesztette fel az uralkodóhoz a NHÉV engedélyezési kérvényét. Popper István május 10-én megállapodott a Budapesti Bank Rt-vel a vasút kiépítése tárgyában. Május 20-án a letétbe tett betétet kicserélték a bankkal Nógrád megye alispánja is kölcsönért folyamodott, a vármegye ezt az összeget 833 000 Ft-ban állapította meg. A legkedvezőbb ajánlatot a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülete tette. Ez az összeg: úgy jött ki, hogy az évi törlesztési összeg; hozzáadásával a községek, által törlesztendő kölcsönösszeg 377 000 Ft, a vármegye által igényelt összeg; 440 000 Ft volt. A szerződés aláírása 1895. december 13-án történt meg. A kötelező biztosíték fejében lekötötték Nógrád megye közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásait, közigazgatási célra szolgáló — vármegyei épületek kivételével — összes vagyonát, közjövedelmeit, javadalmait, a megye közúti alapját, valamint az érdekelt községek által fizetendő törlesztési összeget. 1895. december 27-én szerződést kötött a Budapesti Bank Rt. a MÁV Gépgyárak és a Diósgyőri M. K. vas- és acélgyárának igazgatóságával a felépítményi anyagok szállítására. A szállítási határidőt 1896. február 15-től április 15-ig határozták meg. Fizetést a szállítást követő öt egyenlő évi részletben 5 százalékos, kamattal állapították meg. A NHÉV Rt. 1895. június 25-én megalakult Budapesten, a keltezéstől számított 90 évre.93 A megyei sajtó már július óta beszámolt a munkák előrehaladásáról. Először a bicskei alagutat építették meg, 1895 nyarára az anyagok szállítása is megindult. Augusztusiban kezdték meg; a vasátépítkezést Losoncról, Balassagyarmatról, Aszódról egyszerre indulva. Az építkezést részvénytársasági alapon Pollácsek Mihály mérnök kapta meg. A munkák intenzitása láttán legkésőbb jövő tavaszra, vagy őszre vélték megnyithatónak a vasutat.

94 A megyei lap október 13-i száma adta tudtul a közvéleménynek, hogy Budapesten megalakult a NHÉV Rt. Az igazgatóság elnöke Pulszky Ágoston, alelnöke Scitovszky János lett. A tagok sorában találjuk többek között: Ugrón Gábort, Pollácsek Mihályt és Károlyt, Török Zoltánt, Hoffmann Jakabot.

95 A vasút megnyitását a folytonos esőzések megakadályozták augusztusiban, mert a gyorsan és rosszul elvégzett töltéseket Szakái és Rárós közti szakaszon az eső elmosta. Az Aszód—Balassagyarmat—Losonc vonal elkészültével a teljes hossza 112 km lett, ebből Balassagyarmat—Losonc közötti táv 53 km, melyet a vonat a tervek szerint 2 óra alatt fog befutni. A menetdíj következőképpen alakult: I. o. 1 Ft 80 kr. II. o. 1 Ft 20 kr., III. o. 75 kr. Az Aszód—Balassagyarmat vonal 59 km hosszúságú lett. Ezen a vonalon árkülönbséget nem terveztek, mert a jelenlegi Balassagyarmat—Esztergom—Nana—Budapest vonalon az ártarifa kedvezményes, de az időbeli különbség másfél órával nagyobb.

96 80