Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
téntek, az engedélyesek személyében ismét változást jelentettek be. Pulszky, Rosner és Totoay hármas eladta jogait Popper István budapesti mérnöknek. Kérdéses volt ezek után, hogy vajon az ismeretlen engedélyessel szemben is teljesítik-e majd kötelezettségeiket az illetékesek? Amíg azt latolgatták, hogy az engedélyes személyében beállott változás mennyiben fogja hátráltatni az eddigi munkákat, addig Losonc ismét követeléssel lépett fel. Most a vasúti üzletvezetőség visszaállítását kérte, mert a vasútvonalak száma megnövekedett', ill. növekedni fög. A város hozzájárulását a következő feltételekhez kötötték: 1. állítsa vissza az állam a losonci üzletvezetőságet; 2. a MÁV fővonalán a forgalom ne kerülje el a várost; 3. a vasút építése egy év alatt kezdődjék me^.^o 1895-ben Balassagyarmat visszavonta eddigi támogatását, ugyanis, amikor 5 évvel ezelőtt megszavazott 90 000 Ft-ot akkor még a város a vasút végpontjaként szerepelt. Az új tervek szerint csak átmeneti állomás lesz, ezért kérték a minisztert, hogy engedélyezze a város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel, hogy csak 45 000 Ft-tal járuljon a vasút költségéhez. A képviselő testület még Pestre is felutazott, hogy kedvező elbírálást szerezzenek. Május 26-án megjött a miniszteri válasz, mely elutasító volt. Az akcióval azonban már nem lehetett volna megakadályozni a vasútépítkezést. 91 Poipper István mérnök, a március 14-én keltezett miniszteri rendelet értelmében (5923/HI. 95.) 180 000 Ft óvadékot helyezett letétbe április 3-án, hogy a vasút építése még tavasszal megkezdődhessék. Közben a megyei hozzájárulások — Nógrád megye 340 000 Ft, községek 219 000 Ft még a minisz f er jóváhagyására várt. Popper az óvadékot a m. kir. Központi Állampénztárban helyezte el. A ker. miniszter jelentéséből, melyet az országgyűlésnek adott, vált ismeretessé, hogy az engedély megadásakor már nem Popper, hanem a .,budapesti bank egyesület" szerepelt, mint engedélyes, az okiraton. Ugyanis Popper István a tárgyalások közben az összes jogait a banknak eladta, június 27-én. Az okiratokat tehát már az új tulajdonos nevére állították ki az 1895/XXIV. te. 2. §-a alapján.92 A több éves bizonytalanság után lecsillapodtak a kedélyek, mert a kamara is közölte, hogy a Losonc—Balassagyarmat—Aszód vasútvonallal a megye vasúthálózata „nevezetes módon lesz fejlesztve". Mielőtt a megkezdett építkezések bemutatására térnék rá, tekintsük át a vasútügy alakulását a Nógrád vármegyei HÉV engedélyezése érdekében tartott minisztertanácsi előterjesztés alapján. A NHÉV az eleinte két külön tervezett vasútvonal —, a B. Gyarmat—Aszód és B. Gyarmat—Losonc — egyesítése folytán keletkezett. Az Aszód—B. Gyarmat vasút előmunkálataira a MÁV rákosi állomásából terveztek kiágazást 1887. folyamán, majd később 1888-ban Aszódtól vették tervbe az elágazást. Márkus Ágoston budapesti mérnök kapott engedélyt a pálya műszaki terveinek az elkészítésére, így a vasút közigazgatási bejárása 1889. február 19-én megtörtént. Mielőtt azonban az Aszódtól tervezett vasút engedélyezési feltételei végérvényesen megállapíthatók lettek volna, a vállalkozó — Márkus Ágoston — 1890. november 3-án visszalépett. Az összes jogokat br. Rosner Emil főispán, Pulszky Ágost o. gy. képviselő, Tolnay Lajos o. gy. képviselő szerezte meg. Ök vették tervbe a vasút továbbépítését B. Gyarmattól Losoncig. Ennek a vasútnak az előmunkálati engedélyét 1890. október 22-én kapták meg. A pálya műszaki tervei elkészültek. a közigazgatási bejárás 1891. szeptember 2-án megtörtént. 1893. január 20-án volt a vasút engedélyezési tárgyalása. A három engedélyes ezután az összes 79
