Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Augusztus 14-én a megye közig, bizottsága Balassagyarmaton ülést tartott. Itt közölték, hogy a Rosner és érdektársainak engedélyezett B. Gyarmat— Losonc vasút közigazgatási bejárását a ker. miniszter elrendelte. A bizottság szeptember 2-án indul B. Gyarmattól és 5-én ér majd Losoncra. A tervezet szerint az állomások a következő községekben fognak megépülni: B. Gyarmat —Trázs—Szécsény—Ludány—Szakái—Litke—Rapp—Miksi—Losonc.

83 1892 májusában a Nógrád megyei közgyűlés ismét napirendre tűzte a vasút ügyét. Itt felszólították az engedményeseket, számoljanak be arról, hogy milyen tevékenységet végeztek eddig a vasút érdekében. Ellenkező esetben az utak fenntartására fogják fordítani a költségvetésbe felvett összeget. De azt is kilátásba helyezték, hogy megindítják a verőce—b. gyarmat—szécsény —losonci vasúti mozgalmat is.

84 Erre a felszólításra végre az engedményesek elkészítették a beadványt, amit a november 30-i közgyűlés megtárgyalt. Az engedményesek, mint kiderült, azon kívül, hogy a nehézségekre hivatkozva 1893-ig kérték a segélyt meghoszszaibbítani, nem tettek semmit a vasút érdekében. Az alispán mégis arra tett indítványt, hogy a közgyűlés a vasút megkezdésére határidőül az 1893. év végét jelölje ki és a 400 000 Ft hozzájárulást is így vegyék fel az útadó előirányzatába. A nógrádi járás érdekeltjei az alispán ellenére be akarták szüntetni a további tárgyalásokat, s magát az alispánt akarták felhatalmazni, hogy a verőcei vonalra a vármegye nevében előmunkálati engedélyt szerezzen. Ezt az új vasutat Török Zoltán is támogatta, mármint Losonc polgármestere, mert szerinte olyan vasút kell, mely az Ipoly-völgyet összeköti a Dunával, s Losoncnak Bécs felé is utat nyit. Ez a terv ellentétes volt a megye érdekével, s így az alispán az aszódi vasútra vonatkozó módosítást fogadta el.

85 A vasút fejleményeit nemcsak Balassagyarimaton, hanem megyeszerte türelmetlenül várták. Az ügyet Losonc makacssága akadályozta, mert a következő határozatot hozták a döntés után: „...ha ezen vasútvonal az Ipolyvölgy áthidalásával, közvetlenül a b.-pesti—ruttkai vasútvonal losonczi állomására fut be és építése legkésőbb a jövő 1894. év folyamán megkezdődik. 80 000, azaz nyolcvanezer korona értékű törzsrészvények aláírásával járul a vállalt anyagi támogatáshoz".

8

^ Ez a losonci terv része annak a politikai, közigazgatási követelésnek, amely nagy port kavart ebben az időben megyeszerte. Az történt ugyanis, hogy Losonc a megyeszékhelyi rangot szerette volna megszerezni, hivatkozva a gazdasági, a politikai életben és a közigazgatásban betöltött megnövekedett szerepére.

87 így érthető a két város küzdelme, a vasúti kérdésben is. A bizonytalanságok közben megérkezett a miniszteri leirat a hozzájárulás mértékéről. Salamoni döntés volt, mert 5 százalékban állapította meg a hozzájárulás mértékét függetlenül, hogy kap-e vasutat a község, vagy sem.88 A vasútépítés ügye a versengések, közjogi viták tüzében csak vánszorgott előre. 1894-ben Pulszkyék a megszavazott megyei hozzájárulást 340 000 Ft-ra kívánták felemeltetni a megyével. Politikai és társadalmi érdekekre hivatkozva — az alispán sugallatára — a tvh. méltányolta a kérést, s amit végüj a ker. miniszter is jóváhagyott.

89 Augusztusra a vasút ügye úgy látszott, hogy a megvalósulás felé közeledik. A mérnöki munkák befejeződtek, a tervek szerint a vasút a Galga-patak jobb partján fog Aszód alatt becsatlakozni a MÄV vonalába. Így mire a tervek elkészültek, s a jóváhagyások is megtör78