Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

szólalt lovag Bernhardt Győző, az OMÄVT főfelügyelője. A társaság feltételeit ismertetve többek között előadta, hogy a társaság, kötelezi magát arra, hogy az engedélyeket megszerzik és a keltezéssi dátumtól számítva egy év alatt a vasutat kiépítik. Az értekezlet a hozzájárulást minden hold után 1 Ftban állapította meg. Egy héttel később az újságban már komoly felszólítások láttak ismét napvilágot, ugyanis voltak, akik sokallták azt a 100 000 Ft-ot, amit az építőtársaság kért. Szerintük 80 000 Ft-ból is kijönne a vasút, de még ezt is meg lehetne osztani Hont megyével, s így 35 000 Ft maradna csak Nógrádnak.

4

? Decemberre az ügy úgy állt, hogy Hont megye megszavazott 30 százalékos hozzájárulást. Erről gr. Zichy Nándor a nógrádi érdekeltség elnöke kedvezően nyilatkozott. December 11-én B. Gyarmaton a megyeházán ismét értekezletet tartottak, ahol a két megye (Hont és Nógrád) próbált egyezkedni. A megyék végül is 70 000 Ft-ot ajánlottak fel a vasútira, a következő megoszlásban : Hont megye: 21 000 Ft, Nógrád megye: 49 000 Ft. Ebből 15 000 Ft-ot szavazott meg oly kikötéssel, hogy a vasút az Ipoly bal partján épüljön meg, s az indóházat a régi pesti és szügyi út között, vagy lehetőleg ennek közelében építsék fel, s a vasutat 1888ira adják át a forgalomnak. Míg az értekezleteket B. Gyarmaton tartották, a szécsényvidéki gazdasági egylet is csatlakozott a mozgalomhoz, » azzal a nem titkolt szándékkal, hogy B. Gyarmatról egyúttal Szócsényig egy „másodrendű gőzmozdony Vaspálya" építését kieszközölje. A környék birtokosai ezért 1887. január 10-én Szécsényben, az „Újvilág" vendégfogadóban gyűltek össze, hogy álláspontjukat, kialakítsák.

48 Hogy nem volt alaptalan a

v szécsényiek kívánsága, arra szolgáljon példaképp a következő: a megye legtöbb és legnagyobb adót fizető birtokosai a szécsényi, ludányi, endrefalvai, loci uradalmak tulajdonosai voltak, s ezek szükségletei alapján indokolt volt a kérésük. Ezért, ha az OMÁVT a megye területére lép, ott ne álljon meg a megye szélén, hanem hatoljon be az Ipolyvölgy központjába, így Szécsény felé is. A vasúti tervhez minden embert meg: akartak nyerni, ezért december utolsó napjaiban a Nógrádi Lapok felelevenítette a régi tervet, amely szerint az „Ipolyvölgyi vasút" nem állhat meg B. Gyarmatnál, hanem Szécsényen át Pálfalvánál, vagy Salgótarjánnál érje el a MÁV fővonalát.

49 1887. januárjában az aláírásgyűjtések folytak, a helyzetről hétről hétre tájékoztatót adott a sajtó. Szécsényben január 10-én Pulszky Ágost vezetésével érdekeltség alakult. Elhatározták, hogy amennyiben a vasút Szécsényig kiépülne, a jelenlevők 28 000 Ft-ot írnak alá. Ha ez nem történik meg, akkor esak 8000 Ft-ot fognak jegyezni. Tervük szerint, külön is fognak tárgyalni az OMÁVT-tal. A nógrádi érdekeltség elnöke is tárgyalásokat akart kezdeményezni a vasútépítő társasággal. A tárgyalási alap így alakult: Hont megye 21 000 Ft, B. Gyarmat: 15 000 Ft, Szécsény: 8000 Ft, Zichy Lívia: 5000 Ft. összesen: 55 000 Ft gyűlt össze aláírásokban. Hiányzott még 14 400 Ft.

5

o Februárban az OMÁVT elfogadta a 70 000 Ft-os ajánlatot. Az állomások Dejtáron, Ribán, B. Gyarmaton lennének. Azt remélték, hogy annak ellenére, hogy az alispán, aki a közvetlen budapesti vasúti összeköttetést támogatja, összehívja a rendkívüli közgyűlést, és az „erkölcsi támogatást" megszerzi a vasúti munkálatokhoz.

51 Március elején az OMÁVT 4 pontban körvonalazta 'kívánalmait, amelyek a vasútépítés gyakorlati oldalaira vonatkoztak. Az érdekeltség felkérte Nógrád megyét, hogy a feltételeket teljesítse.

52 Áprilisban nem történt előrelépés. Május 29-én a megye már úgy határozott, hogy a társaság hozzákezdhet a nyomj elzési munkálatokhoz.

53 Augusztusban annyi változás történt csak, hogy a szécsényi érdekeltség részéről Ruszinkó Antal bejelentette, hogy nem 71