Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
járulnak hozzá anyagiakkal a vasúthoz. 54 Novemberben a vasút nyomjelzés! munkálatait Kovacsevics főmérnök elvégezte B. Gyarmaton. Az engedélyt hamarosan kérni fogják a kormánytól. Az OMÁVT üzletvezetőségi főnöke, lovag Bernhardt Győző is megküldte az okmányokat, de az egyezségiben nincs semmi biztosíték a vasútvonal határozott irányára, sőt a fizetési feltételek sem voltak azonosok a tervezettel. Az, egyezség így nem jöhetett létre a társulat és a megye között. 55 Decemberben még kérdéses volt a vasút megvalósítása ezért Scitovszky alispán Pesten tárgyalt az egyezség ügyében. 50 1888. januárjában Nógrád megye a tárgyalások eredményeképp aláírta az egyezséget, már csak Hont megye aláírása hiányzott. Március óta a vasútügy megint állt. Decemberben a társaság, a kikötött időt 1890. végére tolta ki, de Zichy a megye támogatását ezek után is biztosította. 57 Egy év elteltével Kovacsevics Taimás összeállította a földmunka tervét. Szerinte 1890. szeptember 1-én átadják majd azt a forgalomnak. A vasúti érdekeltség azt kérte a közvéleménytől, hogy mindenki járuljon hozzá a szubvencióhoz, hogy az építkezés megindulhasson. „Nemhogy akadályt kell gördíteni ily vasúttársaságnak, hanem vállvetve közre hatni, hogy a kicsinyes és egészen magánjellegű érdekkérdések elejtessenek s tisztán a közérdek érvényesüljön". 5 » 1890-ben a vállalt 49 000 Ft-nyi szubvenciót márciusig kell az érdekeltségnek összegyűjteni, hogy a társaság az építkezést nehogy elodázhassa — írják január 12-én a NLHH-ban. A hiányzó összeg 9120 Ft volt. Az újság szinte könyörög:, hogy adják már végre össze a hiányzó pénzt. „Mert hisz az már valóságos szégyen, igazi botrány, hogy ily városnak és, ily nagy vidéknek vasútja nincs". 59 Köziben a vasút utolsó mérnöki munkálatai 1890. április 2-án befejeződtek. Az építkezést el lehetne kezdeni, ha a társaság a kormány végleges koncessziójával rendelkezne. Végre június 18-án a ker. miniszter rendeletével megadta az építési engedélyt a vasútvonalra. Az engedélyről a megyei hetilap „meglesz az ipolyság—b. gyarmati vasút, építési engedélye megvan" — szavakkal lelkendezik. A kisajátítandó területek árát meghatározó tárgyalások még augusztusban megtörténtek Balassagyarmaton, Patakon, Dejtáron. Az első kapavágást szeptember 1-én tették meg. Ezzel egyidőben megindult a munkát keresők áramlása a vasúthoz. Főleg Turopolyáról és Sipekről jöttek munkát keresni. Az állomásépület építkezése is megkezdődött, de már akkor is kicsinek találták, mert az épület hossza 15,5 m, szélessége 9,2 m volt. A várótermek beosztása: az I. és II. osztályúak mérete: h.: 3,04 m, sz.: 3,94 m, a III. oszt. váróterem nem épült meg 1 , mert az előcsarnokot akarták erre a célra felhasználni. 60 1891. évi XXV. te. értelmében államosítás alá került az OMÄVT magyarországi vonala, de feltételeként az állam kikötötte, hogy a MÁV köteles, a megkezdett munkálatokat befejezni. 1891. augusztus 9-ém a megyei sajtó közlése szerint a hónap közepén várható a vasútvonalak átadása. „Őszintén gratulálunk Gyarmatnak, hogy közlekedés tekintetében megkapta a régen óhajtott és méltányos összeköttetést hazánk fővárosával" — írja a Losoncz és Vidéke с hetilap. A vasút ünnepélyes megnyitása 1891. augusztus 15-én megtörtént. Az állomások a következőképp alakultak: Ipolyság—Drégely—Palánk—Ipolyvece—Dejtár —B. Gyarmat. A vasútvonal hossza 29 km. Az építés összes költsége közel 1 millió Ft-ba került. A felszerelés döntő többsége a magyarországi gyárakból került ki. Az átadáskor az állomásépület előtt B. Gyarmaton még csak két cár vágány állt, de a tervek a további bővítést is lehetővé tették. A vasútvonalról részletes beszámolót a Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1891. augusztus 23-i száma közölt. 72
