Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Balassagyarmaton 1882. július 15-én a megyeháza kistermében gr. Gyűr« ky Ábrahám főispán elnöklete alatt vasúti értekezletet tartottak. A további szervezés céljából 9 tagú bizottságot választottak. Beválasztották gr. Forgách Antalt, gr. Zichy Nándort, Reményfy Józsefet, Madách Károlyt, Harmos Gábort, Pulszky Ágostot, Hoffmann Jakabot, gr. Pejacsevich Artúrt. A bizottsági tagok elhatározták július 19-én, hogy Ipolyságon ismét összejönnek, mert 20-án a Hont megyeiekkel közös értekezletet tartanak.

42 Július 20-án az értekezleten kimondták, hogy az egyésült választmány a két megye székhelyén felváltva fog, ülésezni. Hont megye az Ipolyságig építendő vasútra 50 000 Ft-nyi közmunkaváltságot felajánlott ugyan, de ezzel kimerültek a pénzforrásai. A nógrádi sajtó úgy vélekedett, hogy ha a vonal kiépülne, B. Gyarmatig, a hon ti terület is érintve lesz, ezért az érdekek arányában kell majd a megajánlást megállapítani. A hontiak azt javasolták, hogy a vasútvonalhoz szükséges földterület költségeit úgy osszák meg, hogy abból Nógrád megye 70 százalékot a fennmaradó 30 százaléknyi költséget pedig a két megye és a vasúttársaság által megállapított kezelési pótlékból fedezzék. Gr. Forgách Antal elviekben elfogadta a megosztást, a 30 százalékos költség kiegyenlítése pedig Csatától B. Gyarmatig terjedő vonalon lépjen majd érvénybe. Kimondták azt is, hogy ha az ipol y völgyi vasút Balassagyarmaton túl Nógrád megye területén Szécsényig, vagy azzal egyenlő távolságban és három év leforgása alatt tovább is épülne, úgy ennek költségeit is 30 százalékos kezelési pótlék arányában az onnan Csatáig terjedő vonal szállítmányából fedezzék/'3 A múlt század utolsó évtizedéig húzódozott B. Gyarmat és a megye nyugati területeinek bekapcsolása az országos vasúthálózatba. 1884. végén röppentette fel a régen várt hírt a megyei sajtó, hogy „az osztrák állam vaspálya által építés alá vett Esztergom—Nana—Ipolyság vonal Ipolyságon meg nem állapodik, hanem a csendes és békés Ipolyvölgy egy része hadászati tekintetből fontos területnek találtatván, a jelzett vasút B. Gyarmatig és innen tovább, lehet, hogy Hatvan felé minden bizonnyal ki fog építeni. A hatalmas osztrák államvasúttársasággal pedig nem lehet cancurálni, s így önként következik azon nem várt fordulat, hogy a Vácz—B. Gyarmat vicinális vonal tervezete teljesen elejtetnék. Ez azonban még megerősítésre vár".

44 Az egyre sürgetőbben jelentkező igény arra késztette a törvényhatósági bizottságot, hogy saját maga vegye kézbe a nyugati vasútvonal kiépítésének ügyét. 1885-ben Scitovszky János alispán vetette fel egy megyei vasút megépítésének a gondolatát, de ez a terv nem vette figyelembe az ipolysági irányt.

45 (Erre a vonalra külön fejezetet szentelek majd később.) A különböző tervek megjelenése mellett, a megyei sajtó nem hagyta nyugodni az ipolysági szárnyvonal ügyét. A cikkek alapján követni tudjuk a megvalósítás folyamatát. 1886-ban nyílt meg ismét a „vasútügy" feledésnek indult rovata. Scitovszky alispán október 30-án az építendő vasút ügyében a fcvh. bizottságot november 11-re összehívta. Az NLHH úgy vélte, hogy a tervezett vasútvonalak közül, melyek a megye székvárosát a „világforgalommal összekötni célozták" az ipolysági vonal látszik kivihetőnek. Már közlik is az irányát: Ipolyság—Hont—Palánk—Détár—Riba—Balassagyarmat. Indóház (állomás) az Ipoly bal partján B. Gyarmaton lenne, s a vasútvonal is a bal parton fog haladni.

46 „Ha komolyan kívánjuk az Ipolyság—Gyarmat vasúti összeköttetést, úgy a hozzájárulástól nem vonhatjuk ki magunkat" írja az újság november 21-én. Ugyanis B. Gyarmat városi képviselő testület november 7-én kimondta, hogy a vasútvonalat anyagiakkal is támogatja. ~Áz értekezleten részt vett és fel70