Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

vasútépítés elsődlegességét akarták hangsúlyozni. A helytartótanács a kincstár érdekeinek biztosítása végett az ügyvitel ellenőrzésére királyi biztost nevezett ki a vállalathoz, gr. Zichy Henrik főispán személyében. A pénzügyminisztérium két tagot delegált az igazgatótanácsba. Ezekkel a lépésekkel akarták a hitelezők előtt bizonyítani, hogy a részvényesek 1867-ben 3—6 százalék osztalékot kapnak majd. A fedezetet erre az szolgálja majd, hogy a társulat 7 millió Ft összegig; elsőbbségi kötelezvényeket bocsáthat ki, s ezen kívül 3 millió Ft-ot készpénzben a vonal kiépítésére, s az anyagokra kap majd. A vasúttársulat köteles lesz a régi elsőbbségi kötvényeket visszavonásig beváltani, az újakból a kormány a régi és újabb követelések fedezésére átvesz, de az elsőbbségi adósság törlesztésére csak 1872-ben kerülhet sor.

3

'

1 Ebben az időben még csak a Pest—Kőbánya 5 km hosszú rész volt készen. Az állam, fő hitelezője volt a társulatnak, az építkezést újabb segéllyel támogatta. 1867. március közepén a Pest—Salgótarján vasút elkészült. Április 2-án robogott ki a „Stáczió-utca" végén fekvő indóházból a próbavonat, egyelőre csak Hatvanig. Május 9-én a salgótarjáni szakaszt is átadták a forgalomnak. A széntelepeket tehát összekötötték a fogyasztópiaccal, a szénszállítás kérdése megoldódott. A rossz pénzügyi viszonyok miatt kérdéses lett a vasút Besztercebányáig történő kiépítése. Elkészült a Pest—Hatvan közötti 68 km hosszú vonalrész, a Kőbánya-felső és -alsó pályaudvarral összekötő 1,3 km hosszú Király vágánnyal együtt, mely az összeköttetést biztosította az Osztrák—Magyar Államvasút vonalával, s így lehetővé vált a közvetlen kapcsolat a Nyugati pályaudvarnál, Gödöllőre. Az egy hónappal később megnyíló 56,7 km hosszú Hatvan—Salgótarján közötti vonallal a Magyar Északi Vasútnak 126 km hosszú vasútvonala lett. 1867-ben a MÉV tisztikara a következő személyekből állt: Igazgatótanács: Elnök: gr. Forgách Antal, Elnökh.: gr. Festetics Béla, Müller Mór dr. Igazgatótanácsi tagok: Gerson Miksa, Pulszky Ferenc, Winter Sámuel, Balássy Lajos, gr. Zichy Jenő. Jogtanácsos: Giczey Sámuel. Igazgatóság: Stempf Károly cs. tanácsos. MÉV állomásai és vezetői 1867-ben (Nógrád megye) Pásztó: főnök: Krammer János. Hivatalnok: Irján József. Kis-Terenye: főnök: Gross Arthur. Salgó- Tarján : főnök: Kelemen Imre. Hivatalnok: Hajts Gyula. A vasútnál a problémák nem oldódtak meg. Az előző évben elért nyereség az adósságok törlesztésére sem volt elég. A társulat ismét a kormányhoz fordult, 1867. végén és 1868. tavaszán folytatódtak az alkudozások. Az 1865. 66