Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

vasúti részvények értéke süllyedt, sokan nem fizettek. Júliusban Petényi Ottó mérnök a Pesti Naplóban megoldási javaslatot dolgozott ki. Szerinte a Pest— Zsolna vonal fontosaibb a kassai—oderbergibe való csatlakozással, mint maga a Kassa—

Oderberg vasút. A kormány feladata lenne tehát a társulat tényleges értékét meghatározni, a továbblépésre szükséges, összeget az országos alapiból, egy új igazgatóság ellenőrzése alatt előlegezni. A régi részvényeket be lehetne vallani a pest—zsolnai új részvényekre, és a vasút kapja meg. a kamatbizt Otsí tást. A társaság; nem elégedett meg a sajtóbeli védekezéssel és tervezgetéssel, hanem gr. Forgách Antal közbenjárását kérték az uralkodónál. A küldöttséget augusztus 31-én fogadta Bécsben a király, ahol Forgách gróf, a közgyűlés által megalakított küldöttség vezetője, beszédet mondott. Többek között hivatkozott arra, hogy az eddig is pénzzel segített vállalat félbeszakított munkálata csak a király újabb és hathatós segítségével fejeződhet be. Folyamodásukban kérik a 17 mérföldnyi, majd az elkészített vasút megnyitásához szükséges összeget előlegezni a tőke állami kamatbiztosítását és a vasanyagnak az állami gyárakból való szállítását ismét folyósítani. A „végveszélytül — hazánk és lakosai javára megmenteni", kérvényre az uralkodó ígéretet tett azzal, hogy a „fennakadás okaira" kiküldött vizsgálatokat siattetni fogjad A Pesti Napló novemberben cikkezett a Pest—Losonc vasút ügyéről. Közli, hogy a csőd kimondása után bizottság vizsgálja a társulat ügyeit. Tény, írja az újság, hogy a vállalat feladatának fele részén hajótörést szenvedett. Függőben van a vasút és a bányaművelés is, 1866 januárjában közgyűlés volt, ahol az augusztusi küldöttség jegyzőkönyvét az elnöklő gr. Forgách József olvasta fel. Itt jelentették be a részvényeseknek, hogy közbenjárásukra november 3-án a pénzügyminisztérium a csőd felszámolását kilátásba helyezte. A kormány által adott engedmények reményt adtak a bánya ós a vasút üzembe helyezésére is. 1866. október 9-én a csődeljárást megszüntették. A kormány' 1 800 000 Ft előleget, az elsőbbségi kötvények szelvényeinek első beváltásaira 200 000 Ft kölcsönt, egymillió Ft értékű sínt és vasalkatrészt bocsátott a társulat rendelkezésére.

31 A csőd idején változások történtek az igazgatóságban. 1886. augusztus 9-én bejelentették, hogy az eddigi bányafelügyelő, Schmidt Pál lemondott, helyette a csődtömeg a bánya vezetésével Pancaldi Márkus bányamérnököt bízta meg. Október 6-án már Zemlinszky Rezső —, akinek a nevéhez kapcsolják a lóvasút gőzüzemű vasúttá való áttervezésének az ötletét — lett ideiglenes minőségben bányafelügyelőül megbízva,

3- 1866. október 14-én a Pesti Napló közölte, hogy a „kormány beavatkozásával a Pest—Losonc vaspálya sorsa biztosítva van", de ez még kevés, olcsó közlekedés is kell majd. Október 19-én már tudni vélték, hogy november 3-ára Gödöllőig megépül a vasút. Bárány Ignác bizottmányi jegyző októberben már a vasút, ügyéről szólva azt fejtegeti, hogy a megoldás az lenne, ha az állam átvenné a vasutat a bányával együtt. Az államnak csak a következő követeléseket, kellene kielégítenie: váltóhitelezők: 1377 605 Ft, eladott kötvények: 12 300 Ft, Schulter et Сотр.: 1122 021 Ft több hitelezőnek: 656 080 Ft, részvényeseknek: 3 352 080 Ft, összesen : 6 520 086 Ft. Évenként 1 304 000 Ft tőke törlesztendő 4 százalékos kamattal, s így az állam öt év múltával 7 923 444 Ft-ért a pálya és a szénbányák egyedüli tulajdonosa lenne.

33 November 3-án a közgyűlés a vállalat nevét ismét módosította, „cs. és kir. Éjszaki Vasút Társulatra". A szénbányászat is tovább folyt, de a névvel a 65