Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
és a szepességi bánya és ipartermékek nagyobb részét itt felvéve, innen Rozsnyón, Pelsőeön át Fülek félé venné irányát a kőszén telep közipontja felé, s majd tovább a legrövidebb úton Losonc felé az Ipoly völgyén s Balassa Gyarmatról a Galgia völgyiéin át vezetne Pest felé. A vasútból Losoncnál kiágazva Salmec vidékéig, s. Dobsinától Breznóbányáig és Zólyomig: vezetne egy szárnyvonal. Ha ez a terv megvalósulna, akkor Pest—Miskolc—Kassa vonalnak a galíciai vonalig való kiegészítése válna lehetővé, amit az 1836. évi 25. te. IV. pontja is országos vonalként állapított meg. Felmerült annak a= lehetősége is, hogy a Miskolc—Kassa vonalból a tiszai vasúttársaság kiépíti a Miskolc—Pesti vonalat, így az „újonnan alakulandó" társulat a Tiszai-Vasúttársasággal a tervezett vonalakra nézve egyezségre léphetne. De a megegyezés csak úgy jöhetett volna létre, ha a társaság, a Tiszai-Vasúttársaságtól a Miskolc —Kassa vonalat átveszi, majd az erdélyi vasutat is kiépíti. A közgyűlés végiül is a „felső-magyarországi vasúttársaságból" megalakította az új részvényes társulatot „Magyar éjszaki vasút" néven, s feladatának a pesti—galíciai vasút, vagyis a magyar északi vasútvonal kiépítését tekintette. A 45 tagú választmány, gr. Károlyi Ede elnöklete alatt 7 tagú bizottságot választott, melynek elnöke, gr. Zichy Ferenc főispán lett. A holtpontról a vasútépítés^ ügyét nem tudták azonban elmozdítani, s így az Ipoly—Sajó-völgyi vasút ügye is végképp megfeneklett. 2 '' 5 A Brellich-féle Szt. István Kőszénbánya Társaság 1862-ben' előmunkálati engedélyt kért Pesttől Salgótarjánig, s onnan később Losoncon át Besztercebányáig vezetendő vasútvonalra. Az előmunkálati engedélyt 1862. május 6-án kapták meg. Az engedély kérésének az oka az volt, hogy ha az előbbiekben említett sajóvölgyí vasút megépül, akkor csak Balassagyarmaton keresztül a bekötő vasutat kell megépíteni. De mivel az építkezés elmaradt, a Szt. István Társulat kérte a vasútépítést, de most már nem lóvasút, hanem gőzüzemű vasút formájában. A Pester Lloyd 1862. júniusában lelkendező cikkben írt az építendő vasútvonalról, mely a salgótarjáni tárnákat kötné össze Pásztó —Hatvan—Gödöllő—Isaszeg—Kőbánya érintésével Pesttel, és a Dunával. A vasút észak felé Füleken keresztül Losoncig; épülne ki. A befektetendő' 10 millió Ft tőkének a tiszta hasznát 1 millió Ft-ra becsülik. Feltűnik ismét gr Zichy Ferenc és még néhány arisztokrata neve, akikre a tőke megtszerzésének a feladata hárult volna. A vasúttársasággal egyidőben folyt pl. az Alföldi Vasút tevékenysége is, de a szénbányával operálva merészebb politikát folytattak a tarjániak, s tényleges; tőke nélkül is megindították a vasútépítkezést. 1862 augusztusában a társulaF részvényeit a vasút alapjául szolgáló részvényeknek tekintik. A hírek szerint; a belföldi cégek úgy építik meg a vasutat, hogy az érte járó összeg felét részvényekben kapják majd meg, munkabér címén.-' 1 A Pest—Losonci Vasúttal szemben állt kezdettől fogva a Tiszai Vasút, amelynek koncessziója volt a Pest—Miskolc közötti vasút megépítésére. Andrássy György a vasúttársaság; elnöke, nem kötött egyezséget a pest—losonci vasúttal. Az ok az lehetett, hogy vasútjuk a gömöri területeket kötötte volna össze a fővárossal és ez, a vonal párhuzamos lett volna bizonyos szakaszokon a losonci vasúttal. A sajtóban cikkek jelentek meg a pest—losonci vasút, valamint 1861-ben a Szt,. István Kőszénbánya ellen is. A Pester Lloyd, amely eddig a pasit—losonci vasút szószólója volt, átveszi a Pesti Napló cikkét 1863. januárjában, amelyben a Tiszai Vasút érdekében tiltakoznak a pest—losonci vasút ellen. 25 61
