Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

A lóvontatású vasutat így indokolják: „Egy ilyen lóerőre épített vasút, nemcsak a szénre nézve olcsó szállítást idézne elő és a folytonos egyéb fuvarozás által is igen nyereséges lenne, hanem még azon lehetőséget is eszközölné, hogy az évnek minden szakában tetszés szerinti mennyiségű kőszén szállíttathatnék a fogyasztók kínálatára." A Duna menti szénkereslet igazolja egy lóerejű vasút építését. Az egész vállalat 876 000 ft. o. é. tőkét kívánt, amelyből 676 000 ft. o. é. a lóerejű vasút építésére és a kőszénbányászati jog megváltására lenne lefektetve. A szállítási bért mázsánkénti 10 új krajcárban tervezték. Az első közgyűlés elé többek között a vasút ügyét is szánták, „d., A szükségelt lóerejű vasút építését elhatározni és szavazat útján eldönteni annak irányát, váljon a Duna felé B. Gyarmatnak, vagy Hatvanon keresztül vitessék-e? Itt szavazattöbbség határoz." A tervezet meghatározta a megalakuló társulat nevét is: Salgó-Tarjányi „Szent István" kőszénbánya-társulat. Programját am. kir. helytartóság, 1860. november 24-én jóváhagyta. A bányafőnökség pedig november 30-án hirdette ki.

i8 Az egész vasúti ügy elindítója és fő mozgatója az a Brellich János mérnök, bányatulajdonos voilt, akit a szabadversenyen alapuló kapitalizmus tipikus képviselőjeként jellemez Nógrád megye monográfiája. Brellich János 1860-ban engedélyt kért a salgótarjáni kőszénbányák nagyobb mérvű kitermelésére, egy bányatársulat megalakulásához. Egyben jelentette azt is, hogy miután a rossz állapotban levő utak miatt a kitermelt szenet nem tudja elszállítani egyvasúti vonal építésiét vette tervbe. A bányakapitányság a bányatársulat megalakulásához hozzájárult,

19 Még ebben az évben újólag beterjeszti a Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat megalakulására vonatkozó programját és egyben bejelenti, hogy tervbe vette Salgótarján—Balassagyarmat között egy lóvasút kiépítését.

20 A m. kir. budai helytartótanács, amikor november 24-én jóváhagyta a bányakapitányság: felterjesztését a Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat megalakulásáról, az alapszabályok jóváhagyása végett való felterjesztését is kérte. A bányatársulat elnöki székébe dr. Prónay Albert, kir. koronaőr volt. kiszemelve. Amikor a társulat ténylegesen megalakult, fedőszerve lett egy vasútépítkezés megindulásának, melynek alapját a szénbányászati jog, a szénbányákból eredő jövedelem adta volna. Az igazgatóság: nagystílű manipulációba kezdett, mivel a bányák értékét, jövedelmezőségét túlértékelve kampányt indítottak el újabb részvényesek szervezésére. Mivel Weisskircher Károly a „Pester Lloyd" társulat titkára és; szerkesztője is aktív részese a megalakítandó vasútlársulatnak, a lap természetesen aktívan kivette részét a kampányból.

21 1861. januárjában, a Pesti Napló közölte, hogy a salgótarjáni kőszéntelepek kiaknázására egy társulat alakult, s felsőbb helyen megerősítették azt. 8700 részvényt adnak ki száz-száz forintjaival, s a vállalat 2 millió q termelés mellet 24 Va százalékot kamatozna. Az egész vállalat 876 000 ft. tőkét kíván, mert a Dunáig: egy lóerejű vasutat fognak kiépíteni. Közli az ideiglenes bizottsági tagok neveit is. Márciusban „Szt. István kőszénbányászat és a sajóvölgyi vasút" címen jelenik meg egy tudósítás a lapban. A cikk szerzője fcenmészetesen Brellich János. Fölelevenítette a már egyszer csődbe került ipoly—sajóvölgyi vasút gondolatát, s ennek menetirányváltozását javasolta. Az új irányt most már a salgótarjáni széntelepek felé jelölte ki. A vasút Pöstyénnél eltérve Endnefalva—Pálfalva—Salgó—Tarján—Somos—Űjfalu—Fülek—Kovácsi községek érinté59