Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Horváth István: Az 1918–1919-es forradalmak nógrádi eseményei a visszaemlékezések tükrében

Horváth István Az 1918—1919-es forradalmak nógrádi eseményei a visszaemlékezések tükrében 1. Visszaemlékezés: a szó, a fogalom önmagában is több rétegű. Az ízlelgetés, a körüljárás első pillanatában híres személyiségeket, nagy tettek végrehajtóit érezhetünk mögötte, egy kort meghatározó eseményekre, történelmi összefüggésekre vélhetünk általa utalást. Dinamikus fogalom. Történeti — irodalmi műfaj, amelynek lényeges vonása, hogy olyan viszonyokat képes átfogni, amely az egyes ember tetteit és az adott történelmi szituációt fűzi egybe: és az adott korban az ember helyes cselekvési lehetőségeire mutat rá. A visszaemlékezés a két minőséget — az embert és korát — viszonyító műfaj. Az adott történelmi korszakban élők a maguk ismeretének, tudásuknak, akaratuknak, lehetőségeiknek megfelelően élnek a mindennapok cselekvéseiben. Ezekben az él et jelenségekben bennefoglaltatnak azok a fajta cselekvések is, amelyek a történeti fejlődés irányát mutató tetteket alkotják. Azaz: ez alkalommal nem szükséges részletezni azt a tényt, hogy a társadalmi cselekvés is rétegződő folyamatú, amelynek fő iránya, első vonulata az, amely meghatározza egy-egy történelmi időszak fejlődési tendenciáját, amely magán hordozza az adott kor felismert társadalmi törvényszerűségét, tehát tartalmazza a fentebb leírt viszonyt. Ilyen cselekvésre a társadalmi törvényszerűségeket tudatosan tanulmányozó, arra hatni tudó és irányát befolyásolni akaró személyek, szervezetek, közösségek képesek. Tehát az egyes ember számára sem közömbös, hogy a cselekvés melyik színterén éli — (teszi) életét. Nyilván a magasabb rendű: a társadalmi folyamatokra hatni tudó hatékonyabb cselekvésformák és -színhelyek felé törekszik. E törekvésének tükörképe jelenik meg az emlékezetében, ennek rögzített, közrebocsájtott variánsában, a visszaemlékezésben. E gondolatsor azért rögzítődött, hogy igazoljuk: különbségeket kell tennünk azoknak megfelelően, hogy a társadalmi cselekvés milyen és melyik „színterén" elvégzett munka emlékeiről van szó. Ennek megfelelően nyilvánvalóvá kell tennünk a különbséget a lényeges — a társadalmi cselekvés első vonulatához tartozó — és kevésbé lényeges információt, ismerethordozó visszaemlékezések között. (Űgy tűnik az eddigiekben erre kevéssé törekedtünk a saját gyakorlatunkban.) Mindebből következően a visszaemlékezés tartalma az objektív helyzetből eredően — a társadalmi törvényszerűségekre épülő — minősítés alapján nyeri 5