Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Horváth István. A húszéves Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum feladatai napjainkban

kaköröket szakképzett munkaerővel töltsük be, akikből — ha nem akarunk túlzásba esni — elfogadhatóan együttdolgozó közösséget formáljunk; munkatársainkat felkészítsük arra, hogy a közönség sokoldalú érdeklődésének eleget tudjanak tenni. A kitűzött feladat teljesítéséhez — nyilvánvalóan — optimistán fogtunk hozzá. (Noha nem akarjuk fejünket a hibák elől a homokba dugni most sem.) Optimizmusunk alapja, hogy végül is a közeljövőben „belépő" új múzeumépület „kedvcsináló" az új munkatársak számára, és a már itt dolgozók „összekovácsolására" is kedvezően hat; munkatársaink túlnyomó többsége fiatal, akiknek intézményünk az első, második munkahelye. Azt kérjük tőlük amire a tanulás évei alatt felkészültek: igényes, színvonalas muzeológusi munkát. Szakalkalmazottaink végzettsége megfelel a követelményeknek. Néhányan, akik főiskolát végeztek vállalták-vállalják az egyetemi kiegészítő szak elvégzését is. Múzeumunkból évek óta nem távozott el a szakalkalmazottak közül senki. Tehát viszonylag stabil munkatársi gárda dolgozik már több éve együtt, és ez a közművelődés más területein észlelhető „vándorlást" figyelembe véve nem is kis eredmény. Ma még azonban itt sem szólhatunk véglegesen kialakult körülményekről, helyzetről. Nagyon fontosnak tartjuk fenti célkitűzéseink megvalósítását. Amihez azt is hozzátesszük, hogy a tudományos tevékenység szervezettebb működését az ehhez szükséges általános és speciális feltételek megjavítását igen lényegesnek tartjuk. * Amint már arról szó esett a 70-es évek elején a Nógrád megyei múzeumi szervezetben — így a salgótarjáni múzeumban is — a munkakörülmények jelentősen tovább javultak. A kedvező jelenségek elsősorban a határozottabb szakmai irányításban, a történeti muzeológia igényeit szem előtt tartó cselekvésben körvonalazhatók. A munka elindítása olyannyira sikeres volt, hogy arra továbbra is építeni lehetett. Ennek következtében több éven át egyirányban ható irányító-szervező munka gyakorlata honosodhatott meg, amelynek központi gondolata volt és maradt: a történeti muzeológia fejlesztése Salgótarjánban, a gyűjtemény rendszerek kialakítása, stabilizálása, a munkáséletmód történetét bemutató múzeumi kiállítás előkészítése és megrendezése. Törekvéseink találkoztak mun, katársaink egyetértésével. így közös akarattal, talán egy kissé a korábbinál is nagyobb hittel és lelkesedéssel kezdődött el az a sokirányú munka, amelynek jelenleg a kellős közepén vagyunk, és amelyből azt érdemes megvizsgálnunk, hogy lehetséges-e egy konkrét feladatra való felkészülést — a történeti kiállítást — hosszabb távú feladatsorba beiktatnunk, úgy, hogy a praktikus cél megvalósításával egyidőben értelmes, azaz tudományos igényű cselekvés honosodjon meg intézményünkben. Másrészt azt — a fentinél kevésbé összetett, de nem lényegtelenebb feladatot — kellett elvégeznünk, az volt a törekvésünk, hogy gyűjteményeinket a tudományos munka követelményei szerint alakítsuk át, A kiállítás előkészületeihez is segítséget jelentettek a Kulturális Minisztérium irányelvei az új- és legújabb kori történeti, technika- és termeléstörténeti gyűjtemények fejlesztéséről. Az a központi elképzelés elvileg és gyakorlatilag is segítséget jelentett, amely egyes társadalmi csoportok — elsősorban a munkásság — élet- és munkakörülményeinek vizsgálatára, mint hosszú távú feladatra hívott fel. Végül, mint számunkra is jelentős tényezőt tartjuk számon azokat a munkálatokat, amelyek a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum 298