Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Horváth István. A húszéves Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum feladatai napjainkban

bek között a Magyar Tanácsköztársaság nógrádi eseményeinek pontos feltárá­sa, a karancslejtősi ellenállás mozgató rugóinak az akkor még élő, volt ille­gálisnak visszaemlékezéseinek felvétele stb. nem, vagy alig történt meg.) így a gyűjteménycsoiportok kialakítása a terv szintijén maradt. Nem kevés problé­mát tartalmazott az a változás, amely a múzeumi feladatokat hangsúlyozottan a nyomtatott vagy kéziratos történeti dokumentáció összegyűjtésében vélte el­végzendőnek. A tevékenység; tartalmi irányultsága ugyan munkásmozgalmi jel­legű volt, és sok értékes anyag birtokába jutottunk, mégis — úgy vélem — elfogadható e korszak (1963—1970) összefoglaló minősítése abban, ha a mú­zeumi tevékenységet leszűkítő gyakorlatként jellemezzük azt. i A város rekonstrukciójának kibontakozása kapcsán — az 1966-os megyei pártértekezleten — fogalmazódott meg az igény, új múzeumépület építésére. Az esemény történeti hitele is megkívánja, hogy idézzük az ide vonatkozó ál­lásfoglalást: „Feladatként jelentkezik gazdag munkásmozgalmi hagyománya­ink nagyobb mértékű megbecsülése és méltó ápolása, mely elengedhetetlenül szükségessé teszi Salgótarjánban egy új munkásmozgalmi múzeum ... építé­sét". 2 Végső soron a fenti idézet akkor a politika — vagy pontosabban a mű­velődéspolitika — szintjén megfogalmazta a most leírt kifogásainkat. Figyel­met érdemel az akkor, és most párhuzamba állítása. Már csak abból a kérdés­felvetésből kiindulva is, hogyha az ellentmondások nyilvánvalóak voltak, mi­ként került sor ennek gyakorlati megoldására? A továbblépésre az ellentmondások érzékelésére, felmutatására 1970­ig kellett várnunk. Ekkor került olyan helyzetbe a muzeológusi gyakorlat — mindenekelőtt az irányítás szempontjából —, hogy egy sor aktuális feladatot véglegesen megoldott, másrészt egy sor feladatnak elébe tudott menni. Az első tíz év eltelte után vált bizonyossá, hogy a korábbi gyakorlat ala­pos kritikára szorul, és csak válogatva lehetett azokból — a tudományos igé­nyű munka követelményeit figyelembe véve — megtartani. Lényeges időszak volt ez a múzeum életében azért is, mert ekkor terem­tődtek meg a jelenleg működő múzeumi szervezet alapjai, amelynek élére a munkásmozgalmi múzeum, mint megyei intézmény került. A feladatok végzési sorrendje végső soron az idézett politikai döntés következtében alakult ki. Az új múzeum szükségességét a fejlődő város — amely a megye kulturális köz­pontjaként akart a továbbiakban funkcionálni — tehát a korszerűbb keret, a forma megteremtésének igénye vetette fel. Ez a várospolitikai inspiráció kul­túrpolitikai realitással ötvöződve adott lehetőséget egy embrionális állapotú in­tézmény emberszabású létezésének. A létezés feltételeinek kedvező alakulása intenzívebbé tette a szakmai-muzeológusi-helytörténeti tevékenységet is. A tevékenység fő iránya mentén elvi akadály nélkül folyhatott a gyűjtőmunka, elkezdődhetett a felkészülés a munkásmozgalom-történeti állandó kiállítás meg­rendezésére. Abból a szempontból is kiemelendőnek tartjuk a 60 _ as évek utol­só, az új évtized első éveit, mert az éppen csak kialakuló muzeológusgárdára még egy nagy feladat várt: a megye politikai vezetése Nógrád megye történe­tének monografikus feldolgozását határozta el. E feladat végrehajtásának je­lentős része tevődött intézményünkre. Ebben az időszakban — a kedvező jelek mellett — a muzeológia néhány f-erületére máig is húzódó árnyék vetődött. A kedvezőtlen hatás, abban mutat­kozott meg elsősorban, hogy az átszervezési munka, az ún. szakmai-tudományos profil kialakítása a megye múzeumaiban lelassult, nem zárult le. Ez pedig az intézmények együttműködését zavarta. A „külső feladatok" elszaporodása a syűitőmunka néhánv oldalára kedvezőtlenül hatottak. 296

Next

/
Thumbnails
Contents