Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Horváth István. A húszéves Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum feladatai napjainkban

bek között a Magyar Tanácsköztársaság nógrádi eseményeinek pontos feltárása, a karancslejtősi ellenállás mozgató rugóinak az akkor még élő, volt illegálisnak visszaemlékezéseinek felvétele stb. nem, vagy alig történt meg.) így a gyűjteménycsoiportok kialakítása a terv szintijén maradt. Nem kevés problémát tartalmazott az a változás, amely a múzeumi feladatokat hangsúlyozottan a nyomtatott vagy kéziratos történeti dokumentáció összegyűjtésében vélte elvégzendőnek. A tevékenység; tartalmi irányultsága ugyan munkásmozgalmi jellegű volt, és sok értékes anyag birtokába jutottunk, mégis — úgy vélem — elfogadható e korszak (1963—1970) összefoglaló minősítése abban, ha a múzeumi tevékenységet leszűkítő gyakorlatként jellemezzük azt. i A város rekonstrukciójának kibontakozása kapcsán — az 1966-os megyei pártértekezleten — fogalmazódott meg az igény, új múzeumépület építésére. Az esemény történeti hitele is megkívánja, hogy idézzük az ide vonatkozó állásfoglalást: „Feladatként jelentkezik gazdag munkásmozgalmi hagyományaink nagyobb mértékű megbecsülése és méltó ápolása, mely elengedhetetlenül szükségessé teszi Salgótarjánban egy új munkásmozgalmi múzeum ... építését".

2 Végső soron a fenti idézet akkor a politika — vagy pontosabban a művelődéspolitika — szintjén megfogalmazta a most leírt kifogásainkat. Figyelmet érdemel az akkor, és most párhuzamba állítása. Már csak abból a kérdésfelvetésből kiindulva is, hogyha az ellentmondások nyilvánvalóak voltak, miként került sor ennek gyakorlati megoldására? A továbblépésre az ellentmondások érzékelésére, felmutatására 1970ig kellett várnunk. Ekkor került olyan helyzetbe a muzeológusi gyakorlat — mindenekelőtt az irányítás szempontjából —, hogy egy sor aktuális feladatot véglegesen megoldott, másrészt egy sor feladatnak elébe tudott menni. Az első tíz év eltelte után vált bizonyossá, hogy a korábbi gyakorlat alapos kritikára szorul, és csak válogatva lehetett azokból — a tudományos igényű munka követelményeit figyelembe véve — megtartani. Lényeges időszak volt ez a múzeum életében azért is, mert ekkor teremtődtek meg a jelenleg működő múzeumi szervezet alapjai, amelynek élére a munkásmozgalmi múzeum, mint megyei intézmény került. A feladatok végzési sorrendje végső soron az idézett politikai döntés következtében alakult ki. Az új múzeum szükségességét a fejlődő város — amely a megye kulturális központjaként akart a továbbiakban funkcionálni — tehát a korszerűbb keret, a forma megteremtésének igénye vetette fel. Ez a várospolitikai inspiráció kultúrpolitikai realitással ötvöződve adott lehetőséget egy embrionális állapotú intézmény emberszabású létezésének. A létezés feltételeinek kedvező alakulása intenzívebbé tette a szakmai-muzeológusi-helytörténeti tevékenységet is. A tevékenység fő iránya mentén elvi akadály nélkül folyhatott a gyűjtőmunka, elkezdődhetett a felkészülés a munkásmozgalom-történeti állandó kiállítás megrendezésére. Abból a szempontból is kiemelendőnek tartjuk a 60

_

as évek utolsó, az új évtized első éveit, mert az éppen csak kialakuló muzeológusgárdára még egy nagy feladat várt: a megye politikai vezetése Nógrád megye történetének monografikus feldolgozását határozta el. E feladat végrehajtásának jelentős része tevődött intézményünkre. Ebben az időszakban — a kedvező jelek mellett — a muzeológia néhány f-erületére máig is húzódó árnyék vetődött. A kedvezőtlen hatás, abban mutatkozott meg elsősorban, hogy az átszervezési munka, az ún. szakmai-tudományos profil kialakítása a megye múzeumaiban lelassult, nem zárult le. Ez pedig az intézmények együttműködését zavarta. A „külső feladatok" elszaporodása a syűitőmunka néhánv oldalára kedvezőtlenül hatottak. 296