Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

nekültjeinek ellátása az árak emelkedése, a rekvirálások, — a terror szinte elviselhetetlenné tette a megye munkáslakosságának életét. A háborű okozta kilátástalanságból egyetlen út vezetett ki — a béke. A forradalmi fellendülés egyik jelentős megnyilvánulása volt az 1917-es május elseje megünneplése. Ezen a napon mindenütt letették a szerszámot még olyan munkások is, akik azelőtt soha nem sztrájkoltak. A belügyminiszter bizalmas körlevélben közölte: „...a munkásosztálynak esetleges népgyűlései, tüntető felvonulásai és körmeneteinek megakadályozására kell gondot fordítani, (tehát ez — V. I.) tilos és megtartásuk karhatalommal is megakadályozandó." A munkásosztály nemzetközi ünnepének e szigorú keretek közé szorítása ellenére nagyszabású politikai tüntetés volt Salgótarjánban, melyről a Népszava 1917. május 4-én így számolt be: „Salgótarjánban a környéken dolgozó bányamunkások általános munkaszünetet tartottak... Az ünneplők száma meghaladta a 10—12 000-et. A város teljesen ünnepi képet öltött. A riadalom itt is nagy volt úgy, hogy két század katonaságot hoztak Losoncról és az egész környék csendőrségét mozgósították holmi mende-mondák alapján. Ennek ellenére semmi zavar nem történt... A gyűlés egyhangúlag hozzájárult a budapesti munkásság határozati javaslatához.'' — mely a béke, jog, kenyér és szociális reformok követelését hangsúlyozta. E nagy politikai tüntetés a forradalmi fellendülés nyitánya volt az elkövetkező évek elszánt harcának megvívásához. Az 1917-es május elseje megünneplésének leírása a múzeum gyűjteményéből mikrofilmen olvasható. Tárgyi gyűjteményünkben helyeztük el e május elsejének egyetlen, megyénkben megmaradt jelvényét. 1917. május 1-i jelvény 27