Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom újabb lökést adott a munkásosztály harcának. 1917. október 25-én az iparcsarnoki tüntetésen a salgótarjáni bányamunkások testületileg képviseltették magukat. A megyében a munkásmegmozdulások sorát a kisterenyei nőgyűlés nyitotta meg 1917. november 25-én, mely tüntetés volt a béke és a forradalom mellett. A nőgyűlés szervezését és lezajlásának körülményeit 1977-ben a II. megyei honismereti tábor keretében dolgoztuk fel a korabeli sajtó és visszaemlékezések alapján. A feldolgozást a Munkásmozgalmi Múzeum adattári segédgyújteményében helyeztük el. Archív fényképtárunkban őrizzük a kisterenyei nőgyűlés alkalmából készült csoportképet. Kisterenyei nőgyűlés 1917. november 25-én 1918-ban meggyorsult a forradalmi fellendülés folyamata. A sztrájkok sorát az iparmedencében a januári, majd az áprilisi munkabeszüntetések nyitották meg. A munkásokat már nem lehetett lényegtelen béremelésekkel félrevezetni, a kenyéradók „együttérzésével" becsapni. Az árak emelkedése mellett eltörpült a minimális órabérjavítás. A munkásság egyre jobban érezte a háború által fokozottabban érvényesülő tőkés kizsákmányolást. A szociáldemokrata párt kezdeményezésére 1918. június 20-án országos politikai sztrájkra került sor, melyhez Salgótarján munkássága is csatlakozott. A sztrájk a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni Acélgyárában kezdődött. A munkások Bozó György szakszervezeti főbizalmi vezetésével június 21-én délután kivonultak a gyárból. A katonai parancsnok és a munkások közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a parancsnok gépfegyveres katonai erősítést kért. A munkásokat katonai behívásokkal fenyegették meg, de a megadott határidőre sem álltak munkába. Június 21-én 28