Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Bérczy János élete és munkássága
meghosszabbítani, s vígan tölteni az öregségben. D. Struve Kerestely Auguszt görlitzi orvos által. Magyarázta Bérczy János.... Pesten, Trattner Mátyás betűivel 1806. Kesergő versek... Nemes Varbóki idősb Plachy János Urnák ... sírhalmára Mohorán Böjt elő havának XXII. napján MDCCCXX. Pesten, Trattner Mátyás Tamás betüjivel 1820. Bérczy János: Azon eszközökről, mellyek által az ember életének veszedelmes szénsavanyú levegő árthatat.lanná tétessék és a pincékből ki is rekesztetik. Kézirat 1825. Bérczy János: A három aranygyűrű (Kasztiliai Rege a 14dik Századból. Megjelent az ,,Urániá"-ban.) Nemzeti almanach újesztendei ajándékul, 1828. Esztergomban, Beiméi József betűivel és költségével. Л zsebkönyvet Szeder Fábián István szerkesztette. 3 * BÉRCZY JÁNOS, AZ ORVOSÍRÓ A himlőt a legsúlyosabb járványok egyikeként tartja számon a történelem. Több vaskos kötetet kitevő irodalmából csak a legfontosabbakat emeljük ki. A himlő a pestishez hasonló súlyos járvány volt. Európa egyetlen országát sem kerülte el a 18. században, bár már ezek nem voltak olyan félelmetesek, mint a korábbi évszázadokban. Európában nem tudtak ellene védekezni évszázadokon át, holott Kínában, a Balkánon már ősidők óta ismerték a védekezést. A bőrön keletkezett hólyagot felszúrták és annak tartalmát tűvel egészséges emberbe oltották. A rövid, könnyű lefolyású megbetegedés védettséget biztosított. Nálunk az emberi himlővel való védőoltásnak, a variolációnak ez az eljárása a 18. század elejétől ismeretes volt, de elterjedéséről csak kb. 1770-től beszélhetünk. 1799-ben a Helytartótanács is felhívta a hatóságokat, hogy a varioláció hasznáról, eredményéről az orvosokat, sebészeket és a közönséget oktassák ki. 1798-ban került nyilvánosságra Edward Jenner angol orvos felfedezése a tehénhimlővel végzett oltások eredményes voltáról. Néhány évvel később ná_lunk is meghonosodott, mely sokkal veszélytelenebbnek bizonyult, mint az emberről emberre való oltás. Jenner tapasztalatai nyomán Hell János Sopron megyei, Riegler Zsigmond Békés megyei, id. Lenhossék Mihály Esztergom megyei főorvosok voltak az első alkalmazói. A vaccinatio, a tehénhimlővel történő védőoltás (a tehénhimlő élő vírusát viszik át oltáskor az emberrel igazi elterjesztoje Bene Ferenc egyetemi tanár volt. Sok évi kísérletezés után jelentette meg 1802-ben: Rövid oktatás a mentő himlőnek eredetéről, természetéről és beoltásáról című munkáját. Ebben leíria Jenner felfedezésének a lényegét, az oltás módját. (Tehenek tőgyéről, lovak lábán támadt himlős hólyagokról, később a beoltott ember karjából vitték át az oltóanyagot.) Foglalkozik a mentő himlő eredetével, hasznával, elterjedésével. Bene könyvének és gyakorlati tevékenységének legnagyobb érdeme, hogy megmutatta a lakosságnak, hogyan lehet a himlő veszedelmeit elkerülni. A védhimlőoltás hatósági megszervezését Schraud Ferenc országorvos végezte. 272
