Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Bérczy János élete és munkássága

Az 1787-es szolgálati utasítás szabályozta a fizikusok hivatali munkakörét.

9 A megyei főorvosoknak 1786-tól a törvényhatóság közegészségügyi viszonyairól rendszeres 1/4 évi, évi jelentést kellett készíteniök.

10 Az évi jelentésekben egészen 1870-ig első helyet foglaltak el a „légtüneti észleletek", melyek az időjárásról számoltak be. Ennek az volt a magyarázata, „hogy az akkori felfogás szerint az időjárás és a járványok összefüggésben voltak, és az évszakoknak sarkallatos befolyásuk van a betegségek, különösen a népbetegségek jellemére." 1787 óta csak olyan orvost alkalmazhattak városi és megyei, valamint esküdt sebész gyanánt, aki az egyetemen baromorvostant is hallgatott és erről bizonyítványt szerzett. „Az állatorvosi teendők ellátására a falusi kovácsokat a baromorvosi tanfolyam elvégzésére kötelezte az 1799-ből és 1801-ből származó helytartótanácsi határozat. Sőt kötelezte a Helytartótanács a városokat és minden járást, hogy 1802-től minden esztendőben egy-egy kovácsot küldjenek fel a pesti Baromorvosi iskolába." Az 1826. évi 27720. sz. helytartótanácsi rendelet megismétli az előzetes intézkedéseket. „... kovácsmester nem bocsátható a városban és mezővárosban céhbeli mesterségre, ha nem igazolja, hogy a baromorvosi mesterséget az előírt módon megtanulta." A kórházügy fejlődése igazán csak a 19. század első évtizedeiben indult meg. A kórház valójában általános jótékonysági intézmény, szegényház, öregek háza volt. Az 1830-as években kb. 56 kórház, 595 kórházi ágy, 1848-ban 92 kórház és 2905 kórházi ágy volt Magyarországon. Ezenkívül volt még több kisebb bányakórház. A kórházak és szegényházak elválasztása az 1820-as évek végén történt meg."

11 Az országos egészségügytörténet — néhány Nógrád megyei adalékkal is kiegészítve — áttekintése után szóljunk Bérczy János orvosi, orvosírói, szépírói tevékenységéről. Bérczy János apja „Stand László a XVIII. század derekán a Pest megyei Abonyban a Csuzy—Balogh—Tallián-féle közbirtokosság provizora, gazdatisztje volt. Stand László és Horváth Borbála házasságából nyolc gyermek származott; ... a legifjabb az 1776. április 11-én született János."i2 A Stand család Svédországból Németországon keresztül származott Magyarországra a hétéves háború idején. 1804-ben a Stand családi, nevet Bérczyre magyarosítatták. A nem honosodott német nemesi család a névmagyarosítással elvesztette előjogait, a honosodás lehetőségét. (Metternich nem engedélyezte a német nemesi cím átvitelét a magyar névre.) Rokonai közül unokaöccse, StandMegyeri Károly (Petőfi által is megénekelt), a színész volt a leghíresebb, akinek apja szintén félpolgári foglalkozást választott: kasznár volt a Károlyi uradalomban, Tótmegyeren. Fiát is annak szánta.

13 Stand János 1790—1794 között a kegyesrendiek pesti gimnáziumának eminens tanulója volt. Endrődy Jánosnak, az első magyar színháztörténésznek, kiadónak kedvelt tanítványa. Kitűrő tanuló. Katona akart lenni, de végül mégis továbbtanult. Apja barátjának, Stáhly György prof. „orvossebész doktor és szülészmester"-nek biztatására orvosi pályára lépett. 1802. januárban avatták a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán.

1

''

1 1804-ben Nógrád megyébe, Balassagyarmatra került mint főorvos.

15 1806. július 11-én megnősült. Felesége vajkai Molnár Julianna, Molnár Ferenc vajkai földbirtokos és nádasdi és sárosfai Bittó Cecília leánya. Esküvőjük a Komárom megyei Vajkán volt. Három gyermekük született: Anastházia, Lajos és Károly.

16 ÜO9