Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Bérczy János élete és munkássága

Mint nem honosított nemes, a polgárrá válás érdekes és tipikus esete volt Bérczy János Balassagyarmaton. (Fiai ugyan elnyerik a nemességet, de csak „a kiegyezést követő rendjel — csillaghullás során.") A megyei főorvos „a két életforma hatását hordozza magában és környezetében és örökíti fiaira is", akiket nagy gonddal nevehet; nagyobbal, mint általában a korabeli nemesek. A fei lődő mezőváros légkörébe — amelyen nagyot lendített a megyegyűléseknek Szügyből Balassagyarmatra történt áthelyezése, a nógrádi Nemzeti Intézet létrehozása, a megyeháza megépítése, a pezsgésnek indult politikai, kulturális élet — a megyei főorvos jól beilleszkedett. Széles колд műveltsége, orvosi, közéleti, irodalmi tevékenysége tiszteletet és megbecsülést ébresztett iránta.

17 1807-ben felvetődött az a gondolat, mivel a megye fekvése és a felső két járásban lakó adófizetők érdeke azt kívánta, hogy Bérczy főorvos költözkndiék Losoncra, Kelényi orvos pedig maradjon' továbbra is Szécsényben. A balassagyarmati megyei közgyűlésen felváltva vegyenek részt és mindketten a hozzájuk tartozó seborvosokat ellenőrizzék. Bár közgyűlési végzés is jóváhagyta a tervet, végrehajtására nem került sor a későbbi időkben keletkezett dokumentumok bizonysága szerint.

18 Mint megyei főorvosnak rendszeresen járnia kellett a megyét, személyesen kellett ellenőriznie a seborvosok működését, járványok, egyéb rendkívüli események alkalmával a helyszínen kei lett intézkednie. 1811-ben a/t. kére л megyétől, hogy „az addig neki megengedtetett szabad forspontozás helyébe két lóra való széna és zabbeli porciók rendeltetnének." A kérdésnek megvizsgálására kiküldött megyei bizottság feladata volt eldönteni, hogy „vajon egyáltaljában minden orvosokra nézve nem hasznosabban rendeltetődhetnének-e az ingyen való forspontozás helyett a kívánt lóporciók?"^ Ismeretes az általános egészségügyi részből, hogy 1825-ig a megyei főorvos (és a járási orvosok) fizetés szempontjából a „szegődött szolgák" között szerepeltek. 1807-ben a Helytartótanács 100 ft-tal emelte a megyebeli orvosoknak „a fizetését, mely összeget a megyebeli orvosok között osszanak fel." 1811-ben „minden 100 ftoktul mostani fizetés bérek 50 ftokkal pótoltatni rendeltettek.20 Bérczy főorvos nehéz körülményeit bizonyítja az a közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzés is, amelyben kérte „a csábi erdőből részére 6 öl fának Gyarmatra leendő fuvaroztatását." A végzés: A „folyamodó" kérése nem teljesíthető. Amíg fát tud szerezni, a várnagy a vármegye fájából adjon kölcsön számára két ölet.21 Az 1829-i helytartótanácsi rendelet a megyei főorvosok készpénzfizetését 500, a seborvosokét 150 ft-ban állapította meg. Egyéb jövedelmük volt: a lóporció- és tűzifajuttatás. A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a megye változtathatott mind a készpénz, mind az egyéb fizetség mennyiségén.22 1821-ben az adózó jobbágyok sanyarú körülményeinek vizsgálatára kiküldött bizottságnak tagja Bérczy főorvos is, amelynek feladata volt, hogy „... a gazdálkodás nemesebb módjával megösmerkedven, figyelmeket mindennemű gazdaságbeli cikkelyre terjesszék ki, s azoknak a nemes megye földjéhez és m M egyéb természeti tulajdonságaihoz hogyan lehető legmódosabb alkalmaztathatásokról szóló véleményeket időről-időre előterjeszteni fogják."

23 1835-ben 31 évi becsületes szolgálat után a „Tekintetes Karok és Rend^k"hez fordult Bérczy János. Kérte, ha ez idő alatt — szerintük is — tett olyat, ami a közjó érdekét szolgálta, annak hasznát ne ő, de legalább a gyermekei élvezhessék. Éppen ezért szolgálatait elősorolva kérte, hogy azokról „bizonyságlevelet" adjanak számárad „Balassagyarmat város házi fundusainak" 1815—20. évi összeírásában szerepelt először mint tulajdonos.25 1829-ből származik az a „Házi levél", amely kimond270