Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

és értékében is jelentős gyűjteményeket. A múzeum gyűjteményeiben őrzött elsődleges források —, eredeti és másolatos iratok, igazolványok, plakátok, röplapok, tárgyak, fényképek, — s mint másodlagos források a visszaemlékezések, a feldolgozások, tanulmányok, dolgozatok, kiadványok egységesen adják a kor feltárásához, a helyzet és viszonyok korhű megértéséhez és bemutatásához elengedhetetlenül szükséges adatokat, adalékokat. A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság megyei időszakának írott és tárgyi emlékeinek ismertetésével arra vállalkozom, hogy a Munkásmozgalmi Múzeumban őrzött emlékeken keresztül, a történelmi események időrendjét követve képet adjak a gyűjtemények sokrétűségéről, gazdagságáról, mely elsősorban nem a számszerű adatokban nyilvánul meg, hanem eredetiségük, egyediségük és belső tartalmuk vonatkozásában. A forradalmak emlékeinek feltárása, ismertetése természetesen nélkülözi a teljességet, esetenként a dokumentumok és tárgyak puszta felsorolásával jelzem csak létüket gyűjteményeinkben. Az 1918—1919-es emlékek részletes leírása, ismertetése meghaladná e tanulmány kereteit, ezért csak a forradalmi folyamat kiemelkedő eseményeire vonatkozó anyaggal foglalkozom részletesebben. # A munkásmozgalmat, s ezen belül is a nagy történelmi sorsfordulókat tükröző emlékanyagból is kiemelkedik az a tárgy- és dokumentumegyüttes, mely a forradalmak viharában született, azoknak hatására jött létre. A polgári demokratikus forradalmat megelőző időszakot, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására bekövetkezett helyzetet bemutató muzeális értékű történelmi emlékek között rangos helyet foglalnak el a szovjethatalom első ezer napjának harcaiban részt vett internacionalisták, többek között Fazekas Sándor és Gyuris Ferenc kézzel írott visszaemlékezései, s a szovjethatalom által kitüntetett internacionalisták fényképei. A háború minél előbbi befejezését, a béke követelését, a háborúellenes mozgalom kiszélesítését segítették elő a Szovjet-Oroszországból 1918-ban hazatért hadifoglyok, akik kijárták a forradalom iskoláját. Megismerkedtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméivel, a forradalom gyakorlati lefolyásával, a szovjethatalom intézkedéseivel és eredményeivel. A hadifoglyok egy része a forradalmi események, és a körükben végzett felvilágosító munka nyomán kommunistává vált, s idehaza nagy szerepet töltött be a munkásosztály forradalmasításában, a kommunisták pártjának megszületésében. A Nógrád megyébe hazatért, s a szocialista forradalommal „megfertőzött" volt hadifoglyok száma ismeretlen. De nem ismeretlen előttünk az a felvilágosító tevékenység, melyet elbeszéléseikbe tudatosan, vagy tudatlanul bele-beleszőttsk. A volt hadifoglyok gyakran érintkeztek a lakossággal es népszerűsítették az oroszországi eseményeket az ún. „bolseviki eszméket". A tudatosan forradalmárokká vált hadifoglyokat ott találjuk a' magyar forradalmak barikádjain, a helyi hatalmi szervek irányításában, a politikai testületekben, a marxista párt helyi vezetésében. Ilyen volt Murár Lajos, a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik balassagyarmati szervezője, aki a Tanácsköztársaságban 1919. április 23-től a megyei direktórium vezetője volt. Fényképe, életrajza, visszaemlékezése megtalálható a múzeumban őrzött munkásmozgalmi emlékek között. Az első imperialista világháború okozta veszteségek, a véráldozatok, a megpróbáltatások, a sú]yos anyagi áldo»zatok — a hadikölcsön, a háború me28