Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

Vonsik Ilona A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban 1918—1919 Abból a közismert megállapításból indulok ki, hogy a legújabb kor legfőbb politikai tényezője a munkásosztály s életének, harcának, küzdelmének színtere, összegzése a munkásmozgalom. A Salgótarjánban székelő Munkásmozgalmi Múzeumnak létrejötte, 1959 óta egyik alapvető feladata a munkásmozgalom megyei vonatkozású dokumentációinak, írott és tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása. Ez természetesen nem zárja ki az országos, ma már nagy történeti értékkel bíró dokumentumok őrzését sem. A legújabb korral és a munkásmozgalommal, annak történetével foglalkozó muzeológia eszköz a marxista történelemszemlélet terjesztésére, a szocializmus propagálására, a hazafiság, a proietár internacionalizmus eszméjének erősítésére, tudatosítására. A forradalmi hagyományok közkinccsé tételével segítjük a marxizmus—leninizmus eszmei térhódítását. A 60 évvel ezelőtti nagy társadalmi és politikai sorsfordulók, események feltárása és nyomon követése mindig aktuális és nem csak a kerek évfordulók alkalmából szükséges. Annál is inkább, mert napjainkban már mind kevesebb az esélyünk arra, hogy eredeti dokumentum nyomára bukkanjunk. Sajnos már kevesen élnek azok közül, akik a forradalmi események aktív résztvevői, részesei, vagy csak szemlélői is voltak. A Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteményein — elsősorban a történeti dokumentációs gyűjteményén — keresztül, a teljesség igénye nélkül, nyomon követhetjük az országos események megyei vetületét, az azonosságot és a különbözőséget is. A dokumentumok és tárgyak helyhez, időhöz, személyhez, eseményhez, illetve történeti folyamatokhoz vannak kötve, életet, eseményt szólaltatnak meg. Segítségükkel nyomon követhetjük a forradalmi folyamatot, a forradalmi folyamatban részt vevő tömegek és személyek aktivitását, tevékenységét, helytállását. A helyi események feltárása, a forradalmi folyamat mozzanatainak egymáshoz illesztése, viszonyuk, ok-okozati kapcsolatuk felderítése napjainkban már nem nélkülözheti a múzeumi keretek között őrzött, számszerűségében 25