Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

készítésére. A miskolci grafikai műhelyben később is sokat dolgozott, hiszen baráti szálak fűzték az ottani művészekhez (Feledy Gyulához, Lenkey Zoltánhoz). 1960 körül készítette első monotypiáit, melyeket 1967—68-ban tovább fejlesztett a Vc<laki önarcképe I—

XX. címmel ismert sorozat lapjain. Izgalmas kísérlete az általa magasnyomású monotypiának nevezett technika felfedezése és alkalmazása. Ennél egyféleképpen csak egy mű hozható [Létre — tehát nem sokszorosító eljárás, bár nyomással készül — kivágott papírformák bonyolult eljárásával. Hatásában talán a linómetszethez áll a legközelebb. A sokszorosító technikák mellett állandóan rajzolt: vázlatai, verseskönyvét illusztráló „firkái" érzékeny tollrajzok. 1970-es kiállításán két hatalmas szénrajzot mutatott be, melyeket erős drámai expresszivitás jellemez. (Rajz 1—11.) Utolsó éveiben készített szerkezetei, érzékeny, monotypiát idéző fotói szervesen kapcsolódnak munkásságához: grafikai ihletésű kompozíciók. C) FESTÉSZETI ÉS GRAFIKAI MUNKÁSSÁGÁNAK KAPCSOLATA Kondor művészetét festészet és grafika egymás mellett élése, szoros formai-megközelítésmódbeli kölcsönhatás, gondolati azonosság jellemzi. A grafikai lapokon sokszor hangsúlyos szerephez jut a színfolt (pl. iá Blake-illusztrációkon) jelentésmódosító, hangulati ereje révén. Kondor elsősorban az alapszíneket (kék, sárga, piros) és a tiszta, mélytüzű, vagy pasztellesen lágy tónusokat kedveli. Festményein jelentős a grafikai vonalvezetés, szerepe: egy-eigy hangsúlyos részletet gyakran modellál finom és érzékeny vonalhálóval (pl. Darázskirály, Savonarola). Előfordul, hogy egy művön belül (pl. Margit-szigeti pannó) festészeti és grafikai elemek egymás mellett jelennek meg — egyetlen kompozíciót alkotva (a nyúlvadászatot ábrázoló részlet lényegében grafika). Festményeit hangsúlyos kontúr, a jelentést hordozó részlet rajzi eszközökkel való kibontása jellemzi. A formai kölcsönhatás mellett szerves tartalmi összefüggés mutatható ki grafikái és táblaképei között — hiszen egyetlen rövid művészpálya eredményeként születtek. Gyakran megfogalmazódik ugyanaz a téma mindkét műfaj nyelvén: Szent Antal megkísértése, Darázskirály (festmény) — Női fej ágyúval, Légy (grafika), Keresztrefeszítés stb. Ennek ellenére sem állítható, hogy valamelyik grafika csupán vázlata, lenne festményeinek. A két különböző műfaj adta lehetőség révén más tartalmi aspektus kerül előtérbe a táblaképeken és más a grafikákon. A grafikák — technikai sajátosságukból eredő erős tömörítőerejük által — filozofikusabb tartalmak hordozói. A festményeknél előtérbe kerül a lírai, hangulati elem, általában meditatívabbak. Munkásságán belül nem tulajdonítható elsőbbség egyik műfajnak sem: festészete és grafikái egyenrangúak, egységes minőséget képviselnek. Nem beszélhetünk külön „festő Kondorról", illetve „grafikus Kondorról" — egyetlen, egységes művészi oeuvre-n belüli, eltérő megközelítési módokról lehet szó csupán: táblaképei és grafikái együttesen alkotják sokoldalú művészetét. 173