Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

zen pedig a TÜKÖR felirat olvasható. A feliratoknak — mint már korábban is utaltam rá — kulcsszerepük van a műveken. Itt talán a „Tükör által homályosan" bibliai idézetre utal, és a belőle eredő tanulságra, hogy igazi arcát nem sikerül megragadnia, hisz önmaga számára is titok. A Festő sorozat jobban kötődik a figurális ábrázoláshoz, s az önarcképi jelleg is közvetlenebbül érvényesül. A VI. lapon (14. kép) zaklatottsdgát, gondoktól barázdált arcát, s a dolgokat finoman körültapogató „mesterember" kezét ábrázolja. Mindkét sorozaton fontos kifejezési eszköz a sajátos technika: a magasnyomású monotypia

29

, Kondor önmaga elemzéséig jutott csupán el: a vívódó önarcképeit nem követték a megbékélt önarcképei. 4. FORMANYELVI ELEMEK Kondor művészete elkötelezett, gondolati mélységeket kutató filozofikus művészet volt. A formai megoldás problémája ennek ellenére sohasem szorult nála háttérbe. Tartalom és forma szerves egységéből, egymásrautalásából ötvözte műveit. Pályája kezdetének elemzésénél utaltam rá, hogy Kondort már jelentkezésekor egyedülálló mesterségbeli tudás jellemezte. Különös képessége volt a formaelemek tartalmi töltésére, nála nem találkozunk a kortárs művészeknél gyakori üresjáratokkal, indokolatlan formai játékokkal. Kondor célja: a tárgy lényegének kibontása a grafikán — már önmagában is jelzi, hogy öszszetett formanyelvre volt szüksége, mely képes volt a bonyolult mondanivalót megjeleníteni. Korában az uralkodó esztétikai nézetek a műalkotás egy-egy motívumát választották irányelvüknek — így nem csoda, hogy a teljességre törekvő Kondor nem csatlakozott egyikhez sem: irányzaton kívüli maradt. Kondor gondolati világa nagy dimenziójú és rétegezett — így tormai megoldásai is eltérőek

1

. Rövid alkotói útját a dolgok egyéni látása és átírása, egységes stílus — sőt egyetlen stíluskorszak — jellemezte; így viszonylag homogénként kezelhető formavilága is. A formanyelvi elemeket is az egész életmű öszszefüggéseiben elemzem. A) KOMPOZÍCIÓS SZERKEZET30 Kondort főiskolás kora óta izgatta a dolgok vázát alkotó, összefüggéseire rámutató struktúra. Ilyen irányú érdeklődését Barcsay konstruktív szemlélete tovább erősítette. Pályáját végigkíséri ez a szerkezetelemző és -építő hajlam. „Lehetségesnek tartja-e, hogy a természet formáit felülmúlja a művészet?"

31 — kérdezi pályatársaitói. A kérdésre egy későbbi vallomásában maga adja meg a választ: azt szeretné, ha műveit úgy néznék, mint például a televíziót — természeti jelenségként. Célja tehát öntörvényű formák, sajátos művészeti struktúrák létrehozása, amelyek egyenrangúak a valóság bonyolult struktúráival. Kompozíciói bonyolultan konstruáltak, ellentétes hatású szerkezeti elemek pillanatnyi egyensúlyát hozzák létre. A kompozíciós elemek közül az aranymetszés, a háromszög, illetve az ellipszis szerkezeti szerepét, a színek képépítő haitását, a folt, illetve a vonal erejét, az idő- és térábrázolás eszközeit elemzem — a kifejezés tükrében. 159 V..