Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

a) Aranymetszési viszonyok Az aranymetszés aszimmetrikus, feszültségkeltő kompozíciószerkezeti elem, mivel a mértani középarányosok legfeszültebbike. Ügy tagol kétfelé egy egyenes szakaszt, hogy egész távolságának (a) nagyobbik metszetéhez (b) viszonyított aránya (a:b) megegyezik a nagyobbik metszetnek (b) a kisebbikhez (c) viszonyított arányával (b:c). Tehát a:b=b:c Kondor grafikáinak világában kedvelt formaszerkezeti bázisként mutatkozik az aranymetszéses aszimmetrikus arányosság. Természetesen nem körzővel és vonalzóval történő szerkesztésre kell itt gondolni, hanem az elvi tudatosság mögött húzódó kompozíciós szerkezeti arányok iránti kifinomult grafikai érzékenységre és ösztönösségre. A görögök és a reneszánsz mesterek által szívesen használt aszimmetrialényegű arányt századunk művészete szinte újra felfedezte. A kubizmus egyik irányzata alkalmazásáról kapta nevét (Section d'Or), egyes művészek életművének szinte formai kulcsarányává válik (Seurat, Mondrian) Kondornál az aranymetszés tartalmi hangsúlyokat teremt, mindig a kifejezni kívánt tartalom adekvát formai segítője lesz. Az elsődleges aranymetszéses tengely dominanciája számos, sok formát mozgató grafika szervező bázisa, melyek lényeges tartalmak vizuális utalásai is egyben. A Bomba című lapon az aranymetszési pont közelében a kulcsfontosságú „Eltörlöm a JÓT, visszaveszem" felirat helyezkedik el. Hangsúlyos jelentést hordozó elem, hogy a fő aranymetszéses tengelyben tárgyi produktum szerepel, s ennek következtében az ember által teremtett gépezet nyer nagyobb szerkezeti hangsúlyt. A félelmetes állványzat a különös, rosszat sejtető felirattal válik így a leglényegesebb elemmé, illetve a tengely révén a gépezet tetején kitekintő — a gépezet értelmén gondolkodni látszó fej. 160