Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

9. kép désének korábbi fokát képviseli: a szervezetlenség, a hiedelmek, a mesék világát. Erre utal a pusztuló világból menekülni próbáló Európa elrablására emlékeztető groteszk motívum, lüz a világ már a megsemmisülést jelző fekete vonalhálóba vész: a pusztulás kilátástalanságában vergődő embereket a gép lánctalpa szétzúzza, életterükkel, a házzal együtt. A gépnek ezt a romboló erejét közömbösen nézik a gépben élő és azt mozgató emberek, pl. a kormányos. Ök látszólag nem rokonai a széthulló világ embereinek. A gép a szervezettség, a rend, a tudomány világát jelképezi. Benne minden szigorú törvényeknek engedelmeskedve működik. A géphez tartoznak a működtető személyzeten kívül a gépi kultúra továbbfejlesztésén munkálkodó, rakétát készítő tudósok, és a denevérszárnyon repülni készülő kísérletezők csoportjai. Szoros kapcsolatban áll a géppel, a káosszal a levegő szférájában szembeszálló helikopteres alak. Kezében lombikot tart: a kémiai megismerés jelképét. A helikopteres maga is jelkép: a káoszból rendet teremtő értelem jelképe. Kondor egyik legkedvesebb motívuma. A rend mágneses erővonalakra emlékeztető vonalhálóját hagyja maga után — ezek csapnak össze az előtte álló káos*. kusza, küzdelmet idéző vonalrendszerével. Csupán két-három emberalak nem tartozik szervesen a géphez: a magát szépítő nőalak, amely talán a szépséget, a nőiséget jelképezi, és a leselkedő figura, àki a megismerés katartikus élménye előtt álló embert szimbolizálja, ill. az önarcképi ihletésű kitekintő figura. A gépből kilőtt ágyúgolyó áttöri a mítoszok világának hártyavékony falát, s megbontja annak egyensúlyát. A zuhanó angyalpár e világnak teljes széthullását, megsemmisülését jeleníti meg. A kardját elejtő ifjú alak az ég149