Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Magyarnak lenni, s magyarként közelíteni a világ dolgaihoz nehéz, küldetéses, keresztes sors. A XX. században élni, s ebben az eldologiasodó, gépeknek alárendelődő korban embernek, művésznek lenni eleve vesztésre ítélt hivatás. „vérveres Kor a mai, nyomott: És én, egyik elvetélt szülötte: emberszabású, csúf ember vagyok. csepp ábrándok vesztegetettje: ember"

9 A feszítő társadalmi problémák elsimulása, a konszolidálódott társadalmi lét legfeljebb elfedi, de nem oldja fel a benne élő ember szorongását. Betegesen szűkreszabott és megcsonkított az emberi lét, ,,minden ember gyilkosan szürke."

10 Az ember csupán élőlény voltában létezik, ha elveszíti önmaga lényegét, a küzdést, a teremtést. Szabadság — rabság — önmegvalósításért küzdés ördögi körében harcol kétségbeesetten az ember: „Valamikor szép és szabad volt az ember"

11 „Az emberek a Paradicsomból kiszabadulva azonnal hozzákezdtek a hamarosan szédületes méretű, hatalmas büntetőtábor megszervezésének izzasztó munkájához. Mely tevékenységet kezdetben rablásnak és csalásnak, később (sokasodtak, finomodtak) egyszerűen politikának, majd (a magatévesztés fejlettsége folytán) termelésnek neveztek el."^ „Szét és felfele tart e világ, de remélnünk és gőzzel bizakodnunk legigazibb élnivaló kötelesség."

13 „... nem keresi a tudást az ember.. .Nem a tudást keresi, hanem a működést, a tevékenységet... nincs tudás. Csak élet van és folyamat."

14 „A küszködés élet.. ."IS E verssorok által vázolt filozófiai-etikai kérdések megválaszolása, a helyes válaszok önmarcangoló keresése a képi eszközök útján Kondor grafikai munkássága. A Dózsa-sorozat megalkotása a felismerés: a gondolatkör és a kifejezőeszközök megtalálásának pillanata. Itt vetődik fel először a megismerés — küszködés — teremtés — megdicsőülés és elbukás intellektuális problémájának végiggondolása; melynek tanulsága, hogy az, emberi lét lényege a teremtő folyamatban való aktív és tudatos részvétel. Kondor egész munkássága e problémakör újabb és újabb felvetése, kísérlet a tovasikló megoldás görcsös megragadására. Elkötelezett művészet tehát az övé. 2. MÍTOSZTEREMTÉS „Rendszert kell alkotnom, különben más rendszere igáz le, nem okoskodni és hasonlítgatni fogok, az én dolgom a teremtés!" — William Blake e néhány sora

16 lehetne a mottója Kondor művészetének, szimbólumteremtő erejének. A fotó, a film megjelenésével egyetlen jelenségnek sem lehet többé dokumentatív, vagy tudományos hitelű tükre a művészet — a funkciók világosan elkülönülnek: a művészeté marad a „vallomás az emberi nem öntudatáról", az ember belső világáról. Kondor szemében a művészet az emberi nem önmegismerésének forrásává, lehetőségei felismerésének eszközévé válik az emberiség és az egyén viszonylatában egyaránt. 143