Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
állvány — 1; kalmármérleg — 1; egykarú emelő — 1; kétkarú emelő — 1; hőmérők —• 1; Grovesand-gyűrű, golyóval; fújtató — 1; hangvilla — 1; kerekeshűt — 1; természetrajzi képek — 14; Nagy-Magyarország összerakható térképe — 4 doboz. Tanszerszámla 1929-ből. I. vegyes osztály:^ Betűország I. — 50 — 107 P; Stegmüller gazdaságtana — 15 — 39.90 P; Fogalmazó papír — 100 ív — 1.32 P; miniszteri papír — 50 — 93 P; kockáspapír — 20 — 1.70 P; hálózatos levélpapír — 100 — 1.70 P; csomagoló papír, szürke, nagy — 50 — 3.75 P; csomagolópapír, kicsi — 50 — 2.86 P; csomagolópapír kék — 50 — 1.76 P; színes papír — 20 — 40 P; rajzlap, keretes — 100 — 2.30 P; levélboríték, fehér — 50 — 39 P; társulati felírási füzzt — 100 — 10.50 P; számtani füzet, 20 lapos — 50 — 5.20 P; számtani pepitafüzet — 5 — 1.45 P; diktáló pepita-füzet — 5 — 1.05 P; diktáló keményfedelű — 5 — 2 P; rajzfüzet, kisebb — 60 — 17.40 P; vizsgalap 1. sz. — 200 — 3.52 P; irón — 6 — 4.38 P; Koh-i Noor HB — 1 — 3.50 P; zsebiyón — 2 — 1.40 P; piroskék irón, Faber — 2 — 24 P; vörös mázoló — 3 — 50 P; kék mázoló — 3 — 50 P; Kopierstift, fekete — 5 — 1.45 P; színes írónők, térképrajzhoz — 48 — 13.16 P; Gummi Speck — 2 doboz — 5 P; színes pasztellkréta — 50 — 45 P; aluminiumtoll — 5 — 10 P; szintetikon üveg — 3 — 1.02 P; acél tollkés — 2 — 3.20 P; olló — 10 — 12. P; nemzeti színű selyemcérna — 2 gombolyag — 30 P; varrótű — 1 — 04 P; spárga, vékony, vastag — 8 gombolyag — 5.28 P; értesítő könyvek — 95 — 25.17 P. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy az iskola rendelkezett még 2 db mozgófilmvetítővel, diavetítővel és a leányok oktatásához egy Singer típusú varrógéppel. A vetítőgépeket elsősorban a cserkészek és a leventék használták, de fontos szerepet kaptak az iskolai ünnepélyeken, a szülői értekezleteken és egyéb iskolán kívüli népművelési rendezvények er. 50 A salgótarjáni modern, korszerűen felszerelt acélgyári iskolának hamarosan országos híre lett. Az ide látogató megyebeli és megyén kívüli vendégek, turisták nem mulasztották el megtekinteni az akkori viszonyok között figyelemre méltó iskolaépületet. Természetes volt az is, hogy hivatalos testületek is szívesen vették igénybe az iskola torna- és tanácskozótermét különböző rendezvényeik céljaira. így pl. a Nógrád vármegyei tanítótestület gyakran tartotta itt közgyűléseit, de itt zajlottak le a Salgótarjáni Vívóegyesület országos versenyei, és az SSE ökölvívóversenyei is, nem részletezve most a leventék és cserkészek egyéb rendszeres sportrendezvényeit. 51 Nem voltak tehát túlzóak a tanfelügyelő megállapításai akkor sem, amikor az acélgyári iskolát „pedagógiai oázisnak" nevezte. Különösen akkor nem, ha tudatában vagyunk annak, hogy a megye 225 iskolájából 1938-ban még mindig 167 volt a felekezeti, s ennek a 167 iskolának az anyagi-tárgyi és személyi feltételei meg sem közelítették az acélgyári iskoláét. Természetesen helyesen látta a tanfelügyelő azt is, hogy a salgótarjáni acélgyári iskolának különleges volt a helyzete, de azt is, hogy „ennek a külsőségeiben is mintaiskolának az egész járás iskoláira nevelő hatása van." r >2 A NYOLCOSZTÁLYOS NÉPISKOLA KIÉPÍTÉSE AZ ACÉLGYÁRI ISKOLÁBAN A 6 osztályos népiskolát tulajdonképpen már az 1868-as törvény is kevésnek találta, azért is rendelkezett az, ismétlő iskolák és a felső népiskolák állításáról. Az ismétlő iskolák azonban sohasem népesültek be megfelelően, 126
