Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

hiszen — mint az már közismert — az ismétlő tanköteleseknek alig a fele járt iskolába. A felső népiskola pedig teljesen életképtelennek bizonyult Magyarországon. Annak ellenére, hogy a 6 osztályos nép-, ill. elemi iskola súlyos nehézségekkel küzdött még az ellenforradalmi korszakban is, egyre többen vélték úgy, hogy halaszthatatlan társadalmi szükséglet a kötelező népoktatás időtartamának meghosszabbítása, a nyolcosztályos népiskola bevezetése. Az 1920-as évek vége felé annyira általánosult ez az igény, hogy az 1928-ban megtartott harmadik egyetemes tanügyi kongresszus vitáinak ez a téma került a középpontjába a népiskolai szakosztályban. Pedagógiai érvek mellett hivatkozás történt arra is, hogy a gazdasági fejlődés is megköveteli a 8 osztályos népiskola elvégzését. Valószínűleg nem véletlenül kértek és kaptak engedélyt nyolcosztályos népiskola létesítésére olyan ipari központok, mint Ózd, Pécs, Diósgyőr, majd Salgótarján. Klebelsbergnek az volt a véleménye, hogy a 7—8. osztályok beindítására csak az iskolaépítési program befejezése után nyílik lehetőség, de akkor is legalább 10—12 év kell majd ehhez a továbbfejlesztéshez. Ö is hangsúlyozta a nyolcosztályos népiskola jelentőségét, de elsősorban annak politikai fontosságát emelte ki: „A ma élő generációk igen számottevő része négy elemi osztály után ment ki az életbe... Megtanították őket írni, olvasni, egy kissé számolni, de éppen abban az időben, amikor a világnézetet ki lehetett volna alakítani, magukra hagytuk őket. Akkor jött a marxizmus, és a maga iskolán kívüli müvelésével kihasználta az előtte nyitva hagyott kaput a maga céljaira. .., de mi most — a vallásos és hazafias érzés emberei — jövünk, és nem hagyjuk magukra a magyar tömegeket, hanem kísérjük tovább mindaddig, míg ki nem alakítjuk a vallásos, erkölcsös és neonacionalista világnézetet.53 A nyolcosztályos népiskola fokozatos megvalósítására törvényjavaslat készült, mely 1940-ig mindenütt kötelezővé tette a bevezetését. Az erről szóló törvény azonban csak 1940-ben jelent meg.

54 Ez volt — röviden •— a társadalmi-politikai háttere a nyolcosztályos népiskola gondolatának. Iskolánkban — amikor iskolaszéki ülésen szóba került ez a téma — nyoma sem volt a klebelsbergi gondolatoknak. A gyártelepi fiúgyermekek beiskolázási problémái indították útjára azt a javaslatot, hogy ózdi mintára Salgótarjánban is építsék ki a nyolcosztályos iskolát. A fiútanulók általában 12 éves korukra elvégezték a hat elemit, de az ipartörvény értelmében nem mehettek gyári munkára csak a 14. életévük betöltése után. „Ily módon a gyermek életében két olyan esztendő áll be, mely alatt úgy a rendszeres, mindennapi iskolai oktatást, mint a szakmabeli kiképzést nélkülözi, és a sokszor igen hiányos szülői felügyelet mellett ki van téve az utca és a rossz környezet mindén veszélyének. Ezeken a bajokon segítene az elemi iskola 7. és R. osztályának felállítása, melv megoldás. .. neveléstani szempontokon kívül a vállalat érdekeit is szolgálná.

55 A vezérigazgatóság 1936 májusában jelezte az iskolaszéknek, hogy elvileg már ősztől „hozzájárul a 7. osztáy felállításához", de két feltételhez kötötte a továbbiakat: megfelelő számú tanulóhoz és a tanmenetek elkészítéséhez.S6 Ezek után a salgótarjáni iskolaszék az ózdi iskolaszéktől kért és kapott segítséget tanmenet-, órarend- és tankönyvügyben, t. i. ekkor még nem létezett országos tanterv és utasítás a már működő 7—8. osztályok számára. Az ózdiak megküldték a kért anyagot, a tarjániak pedig hozzákezdtek a nyár fo127