Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

sőt lehetővé válik a nyersvas szállítása is, amit Nagykürtösön fognak feldolgozni. Az engedélyesek így felfokozott érdeklődés közepette kezdtek el dolgozni. Ügy vélekedtek, hogy „.. .kétségtelen, hogy ez lesz Nógrád megye legnagyobb forgalmú vasútvonala".

187 Acház Adolf, В.-Gyarmat—-Kékkő között építendő vicinális vasúttervezetét április 30-án tárgyalta B. Gyarmat város, közgyűlése. Az engedélyes ugyanis 20 000 Ft-nyi törzsrészvény jegyzését kérte a várostól. A közgyűlés felemás véleményen volt a vasúttal kapcsolatban. Voltak, akik méltatták a tervet, mert a város érdekének jobban megfelelne, mint a nánai, aszódi vasút, mert ez az új vonal egy termékeny területet kötne össze B.-Gyarmattal. „Nagy-Kürtös kiapadhatatlan kőszénbányái olcsóbb szénnel látnák el a várost és az egész vidéket, a tervezett vonal oly alumentáló ere lenne az aszód—b.-gyarmati vonalnak, hogy a város által 90 000 Ft erejéig; befektetett törzsrésavenyek értékét bizonyára emelni fogná". Volt, aki elvetette a beadványt, mint minden részletezés és garancianyújtás nélküli kérelmet. Az NHE a vasút mellett tett hitet. 188 A vasútépítési terv lekerült a napirendről, okait nem ismerjük. A következő híradás 1904-ből való, miután a Kannáira jelentése szerint a balassagyarmat—kékkői vonal közigazgatási bejárása októberben megtörtént. 189 1905ben változás történt az engedélyes, személyében és, a vasút nevében. Laszkary Gyula főrendiházi tag, romhányi földbirtokos a vármegyétől hozzájárulást, 107 A BALASSAGYARMAT-KÉKKŐI TERVEZETT VASÚTVONAL TÉRKÉPE