Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

3. Letkés—Szob—'Nagymaros közötti tvh. út, Budapest—Besztercebánya— Krakkó állami út, Ipolyságújfalutól Nagyorosziig, Nagyoroszi—Patak közötti tvh. út, s végül Pataktól Dejtárig a balassagyarmati járási IV, sz. vicinális út, a budapest—kassai út leágazásáig. 1929-ben megindult a menetrendszerű autóbuszjárat Salgótarján és Balassagyarmat között. A járat naponta egyszer fordult a két város között. A viteldíj meglehetősen magas volt, 5 pengő. A MAVART-járatok megindítása némileg enyhítette az elzártságot, ami eddig: Salgótarjánt jellemezte. De megoldást ezek a járatok sem jelentettek. 18

2 A város vezetői azonban nem tudtak belenyugodni abba, hogy vasúti tervük nem valósulhat meg'. 1927. március 25-én, az alispán arról értesítette a város polgármesterét, hogy a kiépíteni kért vasutat a vármegye közigazgatási bizottsága támogatja, és kérik a kormányt, hogy a munkanélküliség enyhítése céljából a vasútvonalat építse ki. Júniusban maga a főispán ígérte meg, hogy a „szécsény—tar jani vasutat sürgeti, reméli a közbenjáró protektorok segítségével tető alá tudják hozni az építést".

183 Néhány évi szünet után 1937-ben elevenítették fel a vasútügyet, amikor is Korányi Kálmán megkapta az előmunkálati engedélyt a Szécsénytől Salgótarjánig, esetleg Kisterenye állomásig: építendő vasútra. 1937. április 12-én Korányi levélben tájékoztatta a város polgármesterét a tervezetről. Ezek szerint a vasút a salgótarjáni állomásból ágazna ki, s a zagyvapálfalvai üveggyár mögött vezetve fordulna be az oldalvölgybe és Kishartyán—Karancsság—Endrefalva—Benczúrfalva érintésével vezetne Széicsényig. A vasút tervét pontatlanságok miatt többször is át kellett dolgozni, ezért a munkálatok megkezdése elhúzódott.

184 1938. január 28-án lejárt az engedély, de március 5-én, majd 1939. február 12-én további egy-egy évre meghosszabbították. A vasúti terv végül is 1939-ben, a háború kitörését követően végleg lekerült a napirendről.

185 Kürtösvölgyi HÉV BALASSAGYARMAT—NAGYKÜRTÖS—KÉKKŐI VASÚT A megye északi, mezőgazdaságilag és iparilag hasznosítható területeinek Balassagyarmattal, a megyeszékhellyel való vasúti összeköttetésiének a gondolata 1896. után vetődött fel újult erővel. Az elképzelések szerint a vasútvonal B.-Gyarmatról kiindulva Kékkő érintésével Zólyomig épülne ki. 1897 áprilisában a kereskedelmi miniszter Lindheim és. Tsa. vállalkozóknak előmunkálati engedélyt adott, egy év időtartamra. A terv szerint a vasút B.-Gyarmattól az Ipolyon át Szelestyén—Erdőmeg—Zsély—Szklabonya—Kisújfalu— Kiskürtös—Nagykürtös útvonalon épülnek ki.

186 A megyei sajtó nagy örömmel fogadta az újabb vasútlétesítést: „Kétségtelen, hogy ez a nagyfontosságú vasút nagy örömet kelt minden érdekelt községben, s nagyban elő fogja mozdítani a nép gyarapodását. Mint halljuk, többek között gróf Zichy Ferenc is számos részvényt fog jegyezni". Április 12-én Balassagyarmaton két mérnök elkezdte a vasútvonal helyének a kimérését. A megyei sajtó úgy tudta, hogy 1897 tavaszán az építkezések megkezdődnek. A tervek szerint ez a vasút ipari jellegű lesz, mert a nagykürtösi szenet ezen fogják szállítani. Azt is tudni vélték, hogy üveghutát is építenek, 106