Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Ezek a vasútvonalak a megye középső részén húzódó Balassagyarmat— Aszód és a keleti, 1867 óta üzemelt Hatvan—Salgótarján vasút közötti területeket akarták áthidalni, behálózni. Három önkényes csoportosítást készítettem ezekből a tervekből; Cserhát L, II., és magányos tervek néven. A Hatvan—Balassagyarmati HÉV létesítése tárgyában gr. Dégenfeld Lajos elnöklete alatt 1886. július 25-én Szirákon értekezletet tartottak. Lázár Mór és az előmunkálatokat végző Leinwalther N. M. mérnök beszámolt az eddigi tevékenységről. Felvázolták a vonal előnyeit, hogy pl. a természeti akadályok nem gátolják a vonal kiépítését és ezért kb. kétmillióból ki lehetne azt hozni. A vasút egész szélességében átfogná a megyét, s kiindulási állomása Hatvan lenne. így ez a vicinális vonal alkalmas lesz arra, hogy egykor majd akár országos forgalmat bonyolítson le. A vasúti bizottság egyik tagja, Dessewffy Ottó nem volt biztos abban, hogy a kormány erre a vasúti 101 TERVEZETT VASÚTVONALAK A CSERHÁT TERÜLETÉN