Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

tervre engedélyt fog adni, mert már 15—20 évvel ezelőtt ezt a vonalat egyszer elutasították. Ennek ellenére az értekezlet a vasutat „nem csak óhajtja, de azt közgazdászati szempontból felette fontosnak és szükségesnek is tartja". A megalakult 20 tagú bizottság; elnöke gr. Dégenfeld Lajos lett, aki tárgyalni akart az alispánnal a vasút érdekében. 1886. február 10-én a m. kir. közi. miniszter megadta az előmunkálati engedélyt Hatvan állomástól a Heréd—Kökényesr^Dengeleg—Héhalom—Szirak— Bér—Terény-HSiurány-^Haláp-^Moihora—Szügy—Balassagyarmatig tervezett vasútra. Lázár Mór kiskéri lakos, földbirtokos, mint engedélyes szerint azért választotta ezt az irányt, mert Hatvan kedvező csatlakozási pont. Bécs felé pedig majd a megépülő ipolysági vasút fogja a közlekedést megoldani. A vasút építését — Lázár szerint — egy „európai hírű pénzintézet vállalta el", s az érdekeltektől csak 300 000 Ft-nyi törzsrészvényt kívánt. Az aláírt összeget fele-fele arányban a vasút megnyitása után negyedévre, majd egy évre kell fizetni. Az előmunkálatok már meg is kezdődtek.

1

™ 1890. december 14-én a Nógrádi Lapok azt a hírt közölte, hogy Sréter Alfréd Szirák kerületi o. gy. képviselő előmunkálati engedélyt kapott az Aszódtól Balassagyarmatig tervezett vasút Nándor állomásától Herencsényig és Szandaváraljáig; vezető HÉV kiépítésére. Ezen a területen építendő vasútról csak 1897-ben a Nógrád Honti Ellenzék tudósított, hogy a herencsényi vasút ismét előtérbe került. Engel Dávid budapesti mérnök és.

1 Schoenberg; Gusztáv földbirtokos, herencsényi lakos szintén a Nógrád vármegyei HÉV Nándor állomásából akart Haláp és Surány községek érintésével Herencsényig, az ottani Hermina kőszénbányáig vasutat kiépíteni, amire előmunkálati engedélyt is kaptak.

171 Amikor 1896-ban megnyílt a Nógrád vármegyei HÉV, felvetődött az a gondolat is, hogy a selypi cukorgyártól Szirákon keresztül Monorának egy, az Aszód—B.-Gyarmati vasúttal összeköttetésibe kerülő vasutat terveznek. Az engedményes, nevét nem közölték. A terv megalapozatlansága már a vonal kijelölésében is megmutatkozott, mert csak egy eszmei irányt jelöltek ki. A vasútépítés gondolata 1904-ben került ismét felszínre ebben a térségben, közel hasonló vonalvezetéssel, mint a régi tervek. Hatvan—Magyarnándor —Mohorai HÉV-re előmunkálati engedélyt kapott Wonl Adolf losonci vállalkozó. Ez a vasút, eltérően a többiektől, keskeny nyomtávú vonal lett volna, s a MÁV Hatvan állomásától Herédkökényes—Héhalom—Dengeleg—Szirák— Bér—Terény—Haláp községek érintésével Mohóra, vagy Nándor állomásig, ill. egy másik változat szerint Lőrinci állomástól Héhalom—Dengeleg—Szirák—Bér —Szanda községek érintésével Nándor, vagy Mohóra állomásig vezetne. A vasútvonal létesítésének kérdése az első világháború előtt kapott ismét publikációt. Ekkor már csak a Nógrád vármegyei HÉV vonalától Kiskorig akarták a vasutat kiépíteni. 1913-ban gr. Pappenheim Sigfried földbirtokos, iszkaszentgyörgyi lakos, Magyarnándor és Monoira községek között a vasútvonal alkalmas pontjából Nagyhaláp és Terény községek érintésével Kiskér pusztáig h. é. vasutat akart építeni, amire az előmunkálati engedélyt is megkapta egy évre. A vasút végállomása a bujáki bányatelep lett volna.

172 Természetesen egyik változat sem épült ki. A vasúti tervek elhalását nemcsak az I. világháború, hanem a megalapozatlan tervezés és tőkehiány is elősegítette ebben a térségben. 102