Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

nagyon kevés sötét híreket hallunk... Nógrád legnagyobb része méltán beismeri, hogy a szép reményekkel kecsegtető Ipolyvölgyi vonal felelhet meg egyedül azon várakozásoknak, mit e megye annak jótéteményébe helyezhet". A cikk összevetést is tesz a Szt. István Társulat által építendő és az Ipolyvölgyi vasút között, s itt az utóbbi tűnik előnyösebbnek, mert a „vonalnak hasznát egész Nógrád élvezi, eme vonalba esnék az így népességéről, mint ipar, s más egyéb üzleteiről ismert székvárosunk Balassa-Gyarmat, s ennek népesi és termékeny vidéke Vácztól Losonczig, Szécsény és Kékkő vidéke, s... ezen vonal hazánk egyik legvirulóbbika volna."!

67 A megyét átszelő vasútvonal konkrét terve csak 1873-ból ismert, „.. .czélja a Pest:—Losoncz vasútnak a Salgó-tarjáni kőszén, nógrádi gyáripar, gömöri vasutak a pesti államivaspálya indóházával összeköttetése, amennyiben a magyar északi vaspálya indóháza Pesten a város népesebb részétől távol van, minélfogva onnan a szállítmányok bevitele igen költséges, nem, érintve Balassagyarmat, Ipoly-Ságh, Szécsény elég: népes pontok személy szállítását". A terv már egy évtizede elkészült és a következő településeket jelölte ki a vasútvonal főbb pontjainak: Salgő-Tarján, Mikó telke, Szalma teres, Karancsság, Endrefalva, Dolány, Szécsény 2.6/8 mérföld; Trázs, Balassa-Gyarmat 2.2/8; Kővár Csalomia, IpolyKeszi, Balog: 1.5/8; Tesmag, Ipoly-Ságh, 1.7/8; Pereszlény, Tézsa, Vámos-Mikola 2.2/8; Tölgyes-, Letkés, Ipoly-Damásd, Szoto 2.2/3; a vasút teljes hossza pedig: 13.3/8 mérföld. A vasútnak természeti akadályokat nem kell majd leküzdenie. Az egyvágányú vasút mérföldenkénti költsége a számítások szerint 690 000 Ft lett volna. A teljes hossz kiépítésére 9 315 000 Ft kellene. A Nógrádi Lapok szerzője ínségmunka címén kívánta volna megépíttetni.

1GÖ Három évvel később gr. Forgách Antal, 1876-ban indítványozta, hogy a Hont megyei vasúti bizottsággal közösen, az ipoly-völgyi, Salgótarjánt a Dunával összekötő vasút kivitelezéséről készíttessenek tervet. A javaslat szerint a megyei mérnöki hivatal számítaná ki, hogy a tervezettt vasút az általa átszelt területen milyen mennyiségű kézi és szekeres: munkát igényelne, hogy „az egyes községenként megejtendő facilitások mérvét meghatározhassa", s az építési munkáról tanácskozzék. A probléma csak az volt, hogy az építési vállalkozó szerepére nem akadt jelentkező. Ennek ellenére egy bizottság: alakult, melynek tagjai: gr. Forgách Antal, gr. Gyürky Ábrahám, gr. Forgách József, br. Prónay Dezső, Pulszky Ágost, Szontágh Ferenc voltak.

169 A Szob—Salgótarján közötti vasútvonalnak ilyen formában való kiépítésére azonban nem került sor. De tervek továbbra is készültek, hogy Salgótarjánt összekapcsolják az Ipoly völgyével. Cserhát I. vasúti tervezet HATVAN—BALASSAGYARMAT TÉRSÉGE A dualizmus időszakában a megye területén kiépített vasútvonalak mellett egyre-másra jelentek meg a helyiérdekű szárnyvonalakra az engedélyek. Ezek a vasútvonalak az engedélyen kívül mással sem rendelkeztek. Az építkezések tőkehiány és megalapozatlan tervek miatt nem indultak meg. Csupán papíron maradt nyoma a hirtelen fellángolásnak. 100