Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

A HONT-NÓGRÁD-GÖMÖ

RI GYEPÜK ÉS HATÁSUK A KORA KÖZÉPKORI VÁRSZÍ:RVEZET KIALAKÍTÁSÁRA Kora középkori történeti földrajzunk csak nehezen megoldható feladatai közé tartozik a hajdani gyepűk és gyepűláncolatok térbeli elhelyezkedésének a meghatározása. A „gyepű" elnevezés ugyanis elsősorban az ellenség behatolása ellen alkalomszerűen emelt torlaszt jelentette, és csak másodsorban jelentett útelzárás eszközlésére alkalmas helyet vagy kisebb-nagyobb szélességű területsávot. A gyepűk és láncolatuk rekonstruálását elősegítik a határőr-települések közelében található, állandóbb jellegű védelmet is biztosító földvárak, és a főleg füsttel és tűzzel való jeladást is szolgáló őrhegyek láncolatának feltérképezése. Kétségtelen, hogy a Kárpát-medencében más ősidők óta voltak ilyen, a különböző népek szállásterületeit védő létesítmények. Ilyeneket találtak honfoglalóink a Palócföldön is. Nagy kérdés azonban az, hogy azokat kik létesítették és hogy honfoglalóink milyen mértékben vették át, hogyan és mikor módosították, illetve bővítették ki új területek megvédésére is alkalmas módon?

38 E tekintetben a gyepűt, valamint a határőr jellegű települések hadrendeket, őröket és őrhelyeket jelentő helynevei — még ha azok különböző nyelvi eredetűek is — jelentik a legbiztosabb támpontot. Például, a Zabartól északra fekvő hágó Gyepű-tető neve kétségtelenné teszi a Gortva és a Darnya patakok völgyéből itt összefutó utakból alakult, délre, a Tárna völgyébe vezető út elzárásának magyarok általi eszközlését. De „gyepű"-nek értelmezhető Zabar falu neve is, ha azt — a marikkal közeli rokonnyelvűnek vélt merják Mere és Méra helyneveinkből sejthető honfoglaláskori letelepedését tekintetbe véve — a mari nyelvből magyarázzuk meg. Ez alapon Zabart a mérák egyik gyepüőr településének tekintem. KUBINYI Ferenc — miként láttuk — a szabarok egyik szállásának vélte, ILA Bálint pedig — SZABÓ Dénes szófejtését magáévá téve — a szó szláv eredetét és „fenyő erdő mögötti" jelentését hangoztatta.

:ií) Ez a példa is mutatja, hogy az egyes helynevekkel kapcsolatban több — véglegesen gyakran nem is tisztázható — szófejtés lehetséges. Ilyen vitatható problémák merülnek fel akkor is, ha a hont—nógrád—gömöri gyepűk FODOR Ferenc által felvázolt szakaszainak — az azok létrehozóinak és elnevezőinek — etnikai hovatartozását vizsgáljuk.'

10 Ennek során figyeltem fel arra, hogy vidékünkön a nyolc magyar hadrend neve és a feltételezhetően a XI. század derekáig közéjük soroltaknak tekinthető hadrendek nevei a Ság és а Szécsény helyneveinkhez viszonyítva, különböző alakú, de ugyanazon elv érvényesülését feltüntető területegységekben helyezkednek el. Ezekhez hasonló területegységek az ország más vidékein is feltalálhatók, és kialakításuk részben az itt talált régebbi gyepűrendszerek feltöltésével, részben új gyepűk létesítésével függhet össze. [V. ö. a III. sz. térképvázlattal.] A térben jól ábrázolható helynévbokrok megléte és egykori katonai rendeltetése — úgy vélem — kétségtelen. Kétséges azonban a Ság és Szécsény helyneveink nyelvi és népi eredete/'

1 A magam részéről mind a kettőt méltóságnévnek tartom. A térbeli adatok alapján a magyarkori ságf-ban — amit az úr szavunk egyik változatának tekintek — és a Szécsény-ben — ami a szecsen ,bölcs, okos' mongol méltóságnévből vezethető le —, amit avarkorinak hiszek, a különböző körzetek kialakításukkori ve81