Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

zetőinek népi származására,vagy, a, m

egszállt terü

let népi összetételére is jellemzően, a bán, a bő, a harka, a kenéz, a pán, az úr stb. méltóságnevek megfelelőit vélem felismerni. Ezek közül az avarkoriak kiválasztása csak az esetben lehetséges, ha a körzeten belül vagy a Ság, vagy a Szécsény helynév hiányzik és a hiányzót a méltóságnevek egyikével helyettesítették/'

2 [V. ö. a III. sz. térképvázlattal.] Nézzük meg azonban vidékünkön közelebbről azokat a térbeli tényeket, amik fenti feltételezéseim és következtetéseim indítékául szolgáltak: Nagyjából a Garam melletti Övár és a középső Ipoly-könyökben fekvő Óvár között húzódott az a 670 utáni időkben kialakított késő avarkori gyepűláncolat, amit a IX. századi bolgár hódítók, majd pedig azt lényegesen kiegészítve, a magyar honfoglalók is átvettek. Az avarkori gyepűk meglétét CS ÁLLÁN Y Dezső-пек az 1956-ig feltárt avarkori régészeti leleteket felsoroló és térképező műve adataival vélem igazolhatónak. Ezen a sávon, az Ipoly északi partján, Balassa-Gyarmat, Ipoly-Keszi és Visk területén fordulnak elő kisebb avar sírmezők vagy leletek/'"' LÁSZLÓ Gyulának a korai és kései avar társadalomra és katonai berendezkedésre vonatkozó megállapításai és feltételezései nyomán pedig biztosra veszem, hogy vidékünkön a kései avarság tisztségviselőinek irányításával szervezték meg a korai avarság körébe tartozók területi besorolásával a védelmi rendszert, ami azután a bolgár uralom alatt alig módosulva — az itt kialakított X. századi magyar katonai körzetek, és közvetve a királyi vármegyék területi kialakítására is hatással volt/'

4 Itt, az Ipoly középső szakaszán a Ság [Ipoly-Ság] és a Szécsény [Ipoly-Szécsényke] településektől nyugatra — vagyis északnak tekintve a balszárnyon — az útelzáró torlaszok kialakítására alkalmas helyeken, a következő hadrendi nevet viselő szállások helyezkednek el: Mere, Terény, Magyarád, [Füzes-] Gyarmat, [Nemes-] Oroszi, [Vámos-] Ladány, [Kis-] Kér, Varsány, a két központnak tekinthető településtől keletre —• vagyis a jobbszárnyon — [Ipoly-]Nyék, [Ipoly-]Keszi, [Kő-]Keszi, [Dacsó]Keszi, a valamikor Gyarmat nevet viselő Haraszti, a Palojták melletti Oszlár, [Nagy- és Kis-] Kér, Kürt-puszta, és a folyótól délre a hídfőt őrző [Balassa-] Gyarmat, amelynek fekvése úgy viszonvlik [Haraszti-] Gyarmathoz mint Békásmegyeré Káposztásmegy érhez. [Kis- és Nagy-] Kürtöst is ideszámíthatjuk, ha a nevük nem a királyi vármegye buccinátorainak településére vonatkozik, a balszárnyon lévő [Egyházas- és Apáti-] Marótot azonban nem tartom hadrendi névnek, mert semmi döntő bizonyítékunk sincs arra nézve, hogy a morvákat magyarul valaha is marót-oknak hívták volna/

5 Ebben a települési körzetben — Magyarádot a Megyerrel, Terényt a Tarjánnal egynek véve — a Jenő kivételével az összes konstantinoszi „törzsneveket" megtaláljuk hadrendi nevek alakjában. Ezekhez járulnak még a honfoglalóinkhoz csatlakozott merják Mere, az oroszok Oroszi, a besenyők Tolmács, és a talán már itt talált irániak Ladány, Oszlár és Varsány hadrendjei. Már maga ez a tizenhárom hadrendi név is megdönt minden olyan elképzelést, hogy vidékünket csak egyetlen egy törzs népesítette be, vagy a gyepűk védelmét csak egy etnikailag egységes népcsoport látta el. Mellőzve a Garam völgyének ANONYMUS-nál [Cap. 34.] említett biztosításának ismertetését, csak arra kívánok rámutatni, hogy ezzel kapcsolatban az ipolyi védelmi sáv egyes avarkori népelemeinek áthelyezésére 82