Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

A Nógrád megyei „ellenzék" tehát vállalta a kormány támogatását. A jobb- és baloldal szerepe még jobban megmutatkozott az 1869-es országgyűlésen. (Tényleges megegyezésük 1872-ben jött létre.) S Komjáthy Anzelm ezt a megyét mutatja be. Művének megjelenése idején 1 rendezett tanácsú város, 6 járás, 6 országgyűlési választókerület található Nógrádban. „A megyei önkormányzat legfelsőbb szerve a megyei közgyűlés." Minden tízezer lakosra két közgyűlési, ún. bizottsági tagot állapít meg az 1871. évi 22607. számú rendelet. A megyebizottság összetétele (legyen szó a legtöbb adót fizetőkről, vagy a választottakról) — nagy- és középbirtokosok, megyei, járási tisztviselők, az egyház képviselői, körjegyzők — biztosítja, hogy a megyei igazgatásban demokratizmusról szó sem lehet. A közgyűlések közötti időben az állandó bizottmány képviselte a közgyűlést. „Az állandó bizottmány mellett működött központi választmány is" az alispán vezetése alatt. A megyei önkormányzat legfontosabb bizottsága a Közigazgatási Bizottság. Az önkormányzat tisztségviselőiről (a főispántól a szolgaszemélyzettel bezárólag) olvashatunk Komjáthy Anzelm művében. Jelentős még a dualizmuskori megyében a pénzügy, igazságügy, karhatalom szervezeti felépítése. A dualizmus korában változott a megye katonaügyi beosztása. Szólni kell még az egészség-, közegészség-, járványügyi viszonyokról. E területeken nem következett be döntő változás a reformkori megyéhez viszonyítva. (A körorvosi állásokat csak az 1880-as években rendszeresítették a megye területén.)''

9 A Nógrád megye Közigazgatási Bizottságának Ügyviteli Szabályai B-Gyarmat, Kék László gyorssajtónyomása 1876. című munkájából megismerhetjük, mint a mű címe is utal rá, a Közigazgatási Bizottságnak, a megyei önkormányzat legfontosabb bizottságának (elnöke a főispán, tagjai a megye lefontosabb tisztségviselői és az állami, ún. királyi tisztviselők) ügyviteli szabályzatát. Legfontosabb fejezetei a határozatok előkészítésével és a bizottsági üléssel foglalkozó fejezetek. A következő munkájának megjelenése előtt a megyei sajtóban az alábbiakat olvashatjuk: „Érdemes királyi tanfelügyelőnk, Komjáthy Anzelm királyi tanácsos úr igen célszerű műnek megírásával foglalkozik. Ugyanis a népiskolák számára írt, forgalomban levő s a magyar alkotmány vázlatos ismertetését célul tűző tankönyvek igen hiányosak és rossz nyelvezetűek. Komjáthy úr azon fáradozik, hogy a népiskolák megfelelő tankönyvekkel láttassanak el. Hozzáfogott tehát egy ily magyar alkotmánytan megírásához, s hisszük, hogy Komjáthy úr mint a magyar közés magánjogokban jártas férfiú a célnak megfelelő tankönyvet fog kiállítani."

50 A sajtóban jelzett könyv valóban meg is jelent 1890-ben. „Magyar alkotmánytan rövid kivonatban népiskolák számára. írta Komjáthy Anzelm kir. tanfelügyelő. Kiadja: Darvai Ármin könyvkereskedő Balassagyarmaton 1890." Kifejezetten szakkönyvről lévén szó, részletes ismertetésre nem kerül sor, csupán a főfejezetek alapján kívánjuk röviden áttekinteni. Az első §-ban az alkotmány és törvény fogalmát magyarázza meg. Megállapítja, hogy „hazánk alkotmányos ország, mert a nép részvételével alkotott törvények szerint kormányzandó". A következő §-okban a köz- és ,255