Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

magánjog, a magyar állam és a szent korona lényegét fogalmazza meg, majd az államhatalom és törvényhozás lényegével foglalkozik.— Külön § szól a szülői és gazdái hatalomról, a gyámhatóságról, a helyhatóságról. Utóbbi keretében megállapítja a rendezett tanáccsal bíró város, a nagyközség, a kisközség, a képviselőtestület lényegét. Közli a kisés nagyközségek elöljáróságának összetételét. A törvényhatóságról szóló §-ban megfogalmazza a közügyeknek és törvénykezési ügyeknek lényegét, a törvényhatósági bizottság összetételét, a főispán ügykörét. Megismerjük a törvénykezés fogalmát, a bíráskodás fórumait, a képviselőválasztást. (Az országban 414 választókerület van, és minden kerület 1 képviselőt választ.) Igen reálisan ítéli meg a vallás és a nemzetiségek kérdését. „Vallási ügyekbe az államhatalom nem avatkozik, de főfelügyeleti jogát ezek felett is gyakorolja avégből, hogy ezen vallási ügyek az állam törvényeivel öszszeütközésbe ne jöjjenek ... a magyar állampolgárok bármily vallásúak és nemzetiségűek legyenek, a törvény előtt egyenlők és egyenlő joggal bírnak." Foglalkozik még az ipar és kereskedés, a közteherviselés kérdésével. Utóbbi keretében szól az egyenes- és közvetett adókról, az adóhivatalokról. „Az állami adókon kívül vannak még községi és közmunkaváltsági adók, melyek az állami adók arányában vettetnek ki." ,,. . . Van még több helyen az ún. iskolaadó, mely. . . csak községi jellegű népiskolák fenntartása végett vethető ki." A hadkötelezettségről szóló § keretében szól a hadsereg összetételéről, a hadköteles korról, a hadmentességi adóról, a népfelkelőkről. Részletesen olvashatunk a tankötelezettségről. Hat éven át mindennapi elemi és három éven át pedig ismétlő vagy más felsőbb iskolába köteles járni a tankötelezett. Az 1868:XXXVIII. te. értelmében az iskolába nem járókat a törvény bünteti. A tankötelezettek névsorát a tanfelügyelőhöz és a helybeli iskolaszék elnökéhez kell eljuttatni. Szól a § az iskolatípusokról, a népoktatási intézetek hatóságairól (gondnokság, iskolaszék), tanterveiről, tankönyveiről. Az utolsó, 16. § a bűn és büntetés fogalmát magyarázza. A kötet másik nagy szerkezeti egysége a „polgári ügyiratok mintái"-t tartalmazza. Megismerjük a levél, folyamodvány, kötelezvény, törlési engedély, adás-vevési szerződés, haszonbéri szerződés, nyugta, ellennyugta, végrendelet lényegét. A kötet megjelenéséről is megemlékezett a megyei sajtó. „Alkotmánytan" — e cím alatt bocsátott ki Komjáthy Anzelm tanfelügyelő egy kis füzetet, mely a népiskolákban nagy hézagot fog betölteni. Az eddig megjelent e tárgyú iskolai könyvek vagy nagyon bővek és a tanulók felfogási képességét túlhaladják, vagy nagyon is hézagosak. E bajon kívánt segíteni a tanfelügyelő úr, midőn alkotmánytanát népiskolák számára megszerkesztette és kiadta. A füzetben ügyiratok mintái is bentfoglaltatnak. Nagy kár, hogy azok rövid determinációját a tanfelügyelő úr kihagyta."

51 Bővebben kell foglalkoznunk Komjáthy Anzelm időrendben negyedik könyvével: „Nógrád vármegyei Nemzeti Intézet monographiája — Magyarország ezredéves ünnepére Irta Komjáthi Komjáthy Anzelm kir. tanácsos és a Ferencz József jeles rend lovagkeresztese. Kiadta: a Nemzeti Intézet Balassa-Gyarmaton 1896." Indokolt, hogy — az eddigi ismerteté256