Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

Növényvilág. II. Budapest, 1976. A Loliumok 40 fajtáját tartják nyilván. Említi a Lolium temulentum óegyiptorru^lőfordulását is. 383=384. 98. SOÓ^Rezső: i. m. szerint előfordul hazánk földjén északkeleten [Torna. Bükk], szórványosan délkeleten, a Dunántúlon — de főleg a Dél-dunántúl, a Kisalföldön, a Duna völgyében — a Duna—Tisza közén ritka, a Dráva menti sík területeken és a Tiszántúlon. — Azt, hogy a palóc vagy a palócfű elnevezés mikor tűnik föl a XIX. század elejét megelőzően, nem sikerült kiderítenem. Rozsnok néven egyes gyógynövény-könyveink is említik. 99. KNIEZSA István: i. m. 1/1. 378—379. — SZOMBATHY Viktor: Csavargás palócságom körül. Palócföld, 1968. 3. sz. 61—67. 100.— SZENTMIHÁLYI Imre: A göcseji nép eredethagyománya. Budapest, 1958. — A „palóc herceg monda" elterjedésének térképvázlatát a 23. lapon közli. — Az 1220. évi adatra: Etimológiai Szótár, az 1381. évire ILA Bálint i. m. II. 93. 101. KNIEZSA István i. m. II. 705. — SOÓ Rezső: i. m. I. 209, V. 345. 102.— A bolgár népnév „keverék" jelentésére nézve 1. NÉMETH Gyula: A honfoglaló magyar nép kialakulása. Budapest, 1930. 95—98. — Itt jegyzem a CZUCZOR—FOGARASI-féle szótár szerkesztőinek a palóc népcsoportnév eredetére vonatkozó nézetét: „Kik e szót a szláv nyelvből elemzik, úgy vélekednek, hogy mezőn lövöldözőt, nyilazót jelent; de minthogy e név nálunk is országszerte honos, a dolog természeténél fogva azt inkább a magyar palázol vagy palácol, s ballag igékkel rokoníthatjuk, melyek futkosásra, illetőleg csatangolásra, barangolásra vonatkoznak, s közel áll hozzájuk u latin palatur." — Felsorolják azonban az iráni nyelvekből való származás lehetőségeit is. Ezek sorában első helyen említik a bolucs vagy boluds szót, amelynek öt értelmezése közül az 1. „nomen gentis barbáráé, déserta inhabitantis, stolidae et fortis et latrociniis dedictae", és megjegyzik „a stolidae és fortis nem igen fér össze, hanem az elsőbb onnan magyarázható, hogy a nép minden idegen [barbarus] nemzetet, melynek nyelvét nem érti, ostobának tart". — Ez utóbbi megállapításuk a nem érthető idegen nyelvet beszélők más népek általi ostobának tekintéséről — mint általánosítható jelenség — elgondolkoztatóan egybevág a szamojéd eredetűnek feltételezett palóc szavunk Bolond és bolondos jelentésével. Ugyanakkor felmerülhet az a lehetőség is, hogy a mi Bolondos várunk neve és a bolond szavunk nem eredeztethető-e az iráni nyelvekből? 103. Atlasz avtomobilnih dorog SZSZSZR. Moszkva, 1974. alapján. Az északkeleti legyezőszárny fenti néhány helynevét a GENING által közöltek hazai megfelelőivel is kiegészíthetjük. Ilyen névváltozat az udmurt földön a Kez településnév, ami — véleményem szerint a Keszi törzsnevünk eredeti alakja — nálunk a Kezd helyneveinkben fordul elő. A délkeleti legyezőszárny helynevei közül is néhány mutatóba: Üzbegisztánban Gava [Gáva, Szabolcs m.], Uzun [Uzon, Háromszék m.], Kan [Kán, Baranya т., Капу Abaúj m.], Szina [Szina, Abaúj m.[, Rap-kan [Rap, Nógrád m.], Pap [Pap, Szabolcs m.], és maga az üzbég népnév [Üzbég, Nyitra m.], — Kirgizisztánban Csatbazár [Csat, Borsod m.], Árka [Árka, Abaúj m.]. — Kazakisztánban Merke [Merke, Somogy т.], Uzun-Agacs [Uzon, Háromszék т., Agács, Nyitra т.], Kara-Murun [Kara, Pest т., Murony, Békés т.], Zsumba [Zomba, Tolna т.], Boko [Bókod, Komárom és Vas т.], Zsarma [Sármás, Kolozs т., Sarma-ság, Szilágy т.], Begeny [Bégány, Bereg т., Bekény, Borsod és Vas т.], Tekeli [Tököl és Tököle, Pest m. Tököld, Nyitra т.]. — Tádzsikisztánban Sing [Sink, Nagyküküllő т.], stb. 104. LÁSZLÓ Gyula: Hunor és Magyar nyomában. Budapest, 1967. 14—15. — Károlyi Okit. I. 105. sz. oki. 158—159. — FINDURA Imre i. m. [1. 80. jegyzet]. 105. A konstantinoszi törzsnevekre vonatkozó, történeti irodalmunkban ma általánosan elterjedt felfogás nyelvészeti bizonyítékait részletesen felsorolja GYONI Mátyás: A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. Budapest, 1943. с művében. — Amennyiben a törzsneveket a tamgák figyelembe vételével igyekszünk megmagyarázni, akkor azok az uráli nyelvcsalád nyelveiből is megfejthetők. Például: Etimológiai Szótárunk is sejteti, LÁSZLÓ Gyula pedig a Lehel kürtjéről szóló tanulmányában szintén igazolhatónak tekinti, hogy a Kürt törzsünk neve a magyar ,kürt' szóból ered. A GENING által szamojéd eredetűnek állított Gyarmat törzsünk ne108