Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

36. KÁLMÁNY Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. Akadémiai Értekezések a nyelv—és széptudományolc körebŰlT^XII. 9. Budapest, 1885. szövege a DIÓSZEGI Vilmos által szerkesztett: Az ősi magyar hitvilág. Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII—XIX. századi művekből. Budapest, 1971. с műben főleg 320—322. Itt hivatkozik BARNA Ferdinánd kutatásaira, aki szerint „ősvallásunk a mordvinokéval sokban, nagyon sokban megegyez". 37. BELITZKY, Nógrád megye 194—197 és 203. A ferencesek Szegedre történt átköltözésének adatait KÖNIG Kelemen: Hatszáz éves ferences élet Szécsényben. Vác, 1931. művéből vettem. 38. Például a Palócföld észak-pesti és hevesi területein húzódó „Csörsz árka" sáncolatokra nézve igen jó áttekintést nyújt BÓNA István: A középkor hajnala. A gepidák ез a longobárdok a Kárpát-medencében. Budapest. 1974. 26 és a 28—29. oldalakon közölt térképe. V. ö. POLLÁNY István: Hová lettek a nyugat-magyarországi avarok és a nyugati gyepű finnugor [török] népessége? Vasi Szemle, 1935. 342—375. 39. Korábban — Nógrád megye 17 — Zabar nevét a Zovárd nemzetséggel vagy a szabar népnevünkkel kapcsolatos névadásnak véltem. — A szláv eredeti-e ILA Bálint i. m. L. 142, IV. 187. — A mere-méra névadókat a Tárna menti Méra hadrend előretolt gyepűőreinek sorában vélem megtalálni. — A mari szavat és pecse jelentése ,kerítés, sövény'. V. ö. a GALKIN, I. Sz. irányításával szerkesztett Ruszszko-marinszkij szlovar. Moszkva, 1966. 40. FODOR Ferenc : Adatok a magyar gyepűk földrajzához. Hadtörténelmi Közlemények, 1936. с tanulmányak térképe. 41. A bizonytalan eredetűnek, de ugyanakkor ősinek is feltételezhető ság szavunk — v. ö. Etimológiai Szótár — eredetére nézve hihetőnek tartom egyik jelentésének az iráni nyelvek egyikéből való méltóságnévi származását. A szécsén — szécsény szó avar- és honí'oglaláskori méltóságnévi voltát a mongol szecsen ,bölcs, okos' szó alapján tételezem fel. V. ö. LIGETI Lajos: A mongolok titkos története. Budapest, 1962. 141, 230. — Személynévi változatait a Szecse, Szecső és Szécs helyneveinkben sejtem. A gömöri Szécs személynévi eredetére ILA Bálint i. m. I. 115, 121, de szláv eredetűnek tartja: 123. 42. Már a nyugat-dunántúli kutatásaim során (Sopron vármegye története. Î. Budapest, 1938., Vázlatok a nyugat-dunántúli gyepűk népeinek történetéhez. Budapest, 1940.) feltűnt, hogy a frank uralom alatt is avar lakosságú területek helynévbokrai azonosak vagy nagyon hasonlóak a Nógrád, É

c

zakPest, Temes és némileg Csongrád megyék helynévbokraihoz. A tisztábban látást megnehezítette, hogy akkor még nem vettem észre a Ság és Szécsény helynevek, illetve azok különböző méltóságnevekhez fűződő kaocsolatát. Ma úgy látom, hogy az önként behódolt avarság ellenőrzését és katonai irányítását a Ság székhellyel bíró magyar parancsnok, a szokásjogaiknak megfelelő bíráskodást pedig a Szécsény szállásokon székelő, avar származású előkelő látta el. 43. CSALLÁNY Dezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest, 1956. Az avarkori leleteket ezen mű alapján közlöm. A leletek előfordulása a helynevek betűrendi felsorolása, és a mű azokat feltüntető térképe alapján ellenőrizhetők, és ezért nem közlöm az esetenkénti lapszámokat. A mű megjelenése óta feltárt ságújfalui avar, és a sóshartyán—megyeri honfoglaláskori leletek adatait részben GÁDOR Judit, részben HÉJ Csaba voltak szívesek közölni. V. Ö. BELITZKY, Nógrád megye 361—362. 44. LÁSZLÓ Gyula: Az avarok hazánkban. É. n. 2. kiadás, 15. 45. Egyetlen oklevelünk, nyelvemlékünk és szótárunk sem nevezi sohasem a morvákat marótoknak, sőt még az Etimológiai Szótár sem tud semmit erről az Aranyos-, Egyházas- és Apáti-Marót szlovák Moravce neve alapján egykor létezőnek vélt szavunkról. — Történeti irodalmunkban az Árpádkor kiváló ismerőjének PAULER Gyulának egyik műve alapján gyökerezett meg ez az elképzelés. Nézetét KUBINYI Ferenc szinte azonnal megcáfolta. Új tápot adott a nézetnek, hogy az MELICH János Mén-Marót személyére nézve is alkalmazta, annak a szerbiai Morava menti eredetét feltételezve. Mivel pedig krónikáink egyik családja Szvatopluk apját Maróinak nevezi, ebben a morva fejedelem népi származására utaló szót véltek felismerni. Ezt a nézetet PAIS Dezső is a magáévá tette és Anonymus szövegének kri102