Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

nél a kellőképpen nem tisztított kenyérgabonába került gombafertőzeses magvak lisztjéből készült ételek fogyasztása, vagy az ilyen magvakat tartalmazó fű rágcsálása, állatoknál pedig a fertőzött magvú fűvel való takarmányozás következtében jelentkeznek. A növény mérgező hatását már ősidők óta ismerik. Ügy vélem, hogy a sámánok révületének előidézésében is szerepe lehetett. Az elnevezés szórványos előfordulásából pedig némi következtetést vonhatunk le a szamojéd csatlakozók térbeli elhelyezkedésére.

98 Mármost, ha a növény nevét és jelentés változatait egybevetjük a nyenyec-szamojéd ige 1—4. pontok alatti jelentésváltozataival, akkor kétségtelen párhuzam állapítható meg a palóc néprajzi csoportunk és a növény neve között. Ebből a szó szamojéd eredetére következtethetünk. — Vidékünkön tehát a palóc népcsoportnév — oklevélileg és térbelileg is igazolhatóan — őseiknek a bolondost várispánsághoz való tartozására és nem népi származásukra utal. Az elnevezést nyilván a szamojéd nyelvet beszélő szomszédaiknak tulajdoníthatjuk. Ugyanekkor a bolondost — bolondos — bolond, azaz palóc értelmezés alkalmas volt gúnynév kialakítására is. Ennek szinte napjainkig való meglétére KNIEZSA István is rámutatott, mivel ,,a palóc terület mindig a szomszéd községnél kezdődik". SZOMBATHY Viktor pedig a várgedei barkók palóc nevezet iránti tiltakozásával illusztrálta a még nem is olyan régen fennálló sértődöttséget.

00 Voltak azonban olyan területek is hazánkban, ahol a palóc elnevezést nem tekintették gúnynévnek. Ilyen, SZENTMIHÁLYI Imre szerint a göcseji „palóc herceg monda" körzete, ahol viszont — erre KNIEZSA is hivatkozik — a „göcseji" nevezetet tekintik gúnynévnek. Ilyen még — SZOMBATHY Viktor szerint — a Nyitra és Aranyosmarót közti, nyolc faluból álló „palóc félsziget", ahol a lakosság büszkén vallja magát palócnak. — Kérdés, hogy mennyiben volt gúnynévi jellege az 1220-ban említett Palouc személynévnek vagy az 1381-ben Belezséren, az egykori bolondóczi területen élt Bolond jobbágy nevének.

100 Űgy vélem, hogy a nem gúnynévi jellegű értelmezésnek is van a paloc igéből és а széltippan palóc nevéből kikövetkeztethető magyarázata. Az Apera spica venti-nek palóc nevéről ezt írta KNIEZSA: „szláv eredetűnek látszik, de ilyen növénynév nem mutatható ki" a szláv nyelvek egyikében sem. A lenge szárú széltippan arról nevezetes, hogy magvait, azok beérésekor, a még oly gyengén fúvó szélben is szétszórja, belekeveri a szélbe, szálait lengeti, összekuszálja, összekeveri.

1

^

1 Volt tehát a paióc szavunknak olyan népcsoport megjelölésre is alkalmas ,összekuszált, összekevert, keverék' jelentése is. Ilyen saját népnévként használt „keverék" jelentésű szónak közismert példája a bolgár népnévnek egy török nyelvi 'keverék' szóra visszavezethető eredete. — A magyar paióc népcsoportnév ily értelmezése esetében nyilván ott érvényesült ez a szamojéd eredetű névadás, ahol vagy a környezetükben, vagy saját magukat is beleértve, népkeverékből alakult honfoglaláskori katonai körzetek voltak, amelyek nem tartoztak a bolondosi várispánsághoz, hanem a királyi vármegyék vagy más határőrispánságok részei voltak. Ilyen körzetek voltak vidékünkön a (Diós-) Jenőt magában foglaló rétsági, a két Gyarmatot körzetében tudó ipolypásztói és — amennyiben a korán felszámolt bolondóci gyepűelvétől eltekintünk — a három Gyarmatot is irányító ipolysági. Nyugat-Nógrád és Dél-Hont területén ugyanis 97