Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez
nem élt, vagy csak alig észrevehető a XIX. században a palóc nevezet gúnynévként való felfogása, ami egyik magyarázata lehet LISZNYAI és MIKSZÁTH „palóc kultusza" kialakításának és sikerének. 102 NÉHÁNY TOVÁBBI ÉSZREVÉTEL Az előzőek során közölt következtetéseim hitelt érdemlő bizonyításához még számos, vitathatatlan jellegű adatra is szükségünk volna. Ilyeneket sejtek — és itt nem csak őseink ANONYMUS által vázolt útjára gondolok — a hazánk területén és a Szovjetunió különböző tájain fellelhető azonos alakú és hangzású helynevekben is. A Kárpát-medencében ezek viszonylag kis területre összezsúfolva fordulnak elő, míg a Szovjetunió területén hazánkból szinte legyezőszerűen szétágazva találhatók meg, mintegy jelezve a helyneveinket adó népek idekerülésének az útvonalát. Ezek közül néhányat — a szamojéd és finnugor népek területei felé mutatót és a palócföldön is meglevőt — megemlítek. A Galga menti Túra község nevének másai az Alsó-Tunguzka melletti Túra város, az Urál keleti oldalán eredő Túra és a partjain a két Túra település neve. Az ungi Túrja nevével azonos a Túrja folyó, az abaúji Vizsoly falu nevéhez pedig a Vizsaj folyó neve hasonlít. A hanti-manysi körzetben fekszik Uraj város. Ennek a neve azonos a gömöri Uraj és az erdélyi Uraly falvak nevével. Az autonóm komi területen fekszik Tilaj falu. Ugyanezt a nevet viselik a borsodi Szentistván határához tartozó Tiiaj-puszta, a zalai Tilaj falu és Kis-Tiiaj-puszta, valamint a vasi Nagy-Tilaj falu is. Ugyanitt, a Sziszola mellett találjuk a ..palóc" nevezet szempontjából nyilván nem közömbös Palauz falut is. Az Okába ömlő Tesa folyó és a partján levő Tesa falu neve pedig azonos a honti Tésa faluéval. A felsorolást még folytathatnám. Hasonló település- és földrajzinév azonosságok és hasonlóságok egész sora állapítható meg a török, az iráni, a mongol, a mandzsu-tunguz stb. nyelvcsaládokhoz tartozó szibériai népek települései sorában is. A böszörményeink településeinek megállapítása szemszögéből tekintve pedig jelentős a mohamedán vallású népek területén előforduló arabból — például Markaz, ott és Hevesben — származó településnevek. 1o:i Ezek a helynevek — sok száz és több ezer kilométer távolságból, és több mint ezer év távlatából — arra figyelmeztetnek, hogy segítségükkel a népvándorlás- és kora középkori néptöredékek Kárpát-medencénkben való településeinek térképvázlatát az eddigi feltételezéseknél pontosabban készíthetjük el. E tekintetben nagy szerepük van az ezeknek a népeknek nyelvén megnevezett, totemisztikus eredetű személynevekkel illetett, jogbiztosító terület és település elnevezéseknek. Ezek szorosan összefüggnek a nemzetiségi és hadrendi tamga-jelekkel. Jó példa ezek térbeli előfordulására a LÁSZLÓ Gyula által Jurij SZIMCSENKO műve nyomán az Ob folyam menti nemzetségek tamgáik alapján megállapítható széttelepüléséről készült térképvázlat. A tamgák — képírásra emlékeztető néhány vonallal — ember, coboly, daru, fajdkakas, fülesbagoly, gyík, hal, harkály, hód, madár, medve, mókus, róka, rozsomák, sas, szarvas, veréb, vidra, fa. nap, hold stb. ábrázolatok voltak. Az ilyen totemisztikus eredetre valló személynevek nálunk még a XIV. században is előfordultak, mint ragadványnevek. Például 1343-ban 9,4
