Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

saját népeire [Cap. 7.] vonatkoztatható, mert amikor Árpád fejedelem „Veleknek a szarándi ispánságot adta" [Cap. 52.], az azt nyilván a vele jött néppel együtt vette birtokába [v.o. Cap. 57. Billa és Baks esetével]. Mindez a fejlett nomádfeudalizmus már nem csak vérségi kötelékeken alapuló hadrendi és várgazdálkodási állam-berendezkedésének megfelelően történt, amit ANONYMUS a saját kora jogászi nyelvén fejezett ki. Ez azt jelenti, hogy Vélek és — miként kiderül — különböző népi eredetű „hűbéresei" az általuk meghódított területen, központi jóváhagyással, szállásbirtokosokként települtek le.

74 Vélek neve szamojéd jellegű. Valószínűleg a veik ,nagyon fehér' [v. ö. Tisza-Valk = Veik] szóval és esetleg a Vï'lka nemzetségnév honfoglaláskori megfelelőjével függ össze. Ezt támasztja alá, hogy ,,a szarándi ispánság" területén szamojéd eredetű csatlakozókra utal a [Boros-] Jenő és Gyarmata hadrendi szállások neve. Ez utóbbi jur alapszavának — amit Kolozs megyében Jur, másképp Mező-Ör neve őriz — gy-hangú változata pedig a nógrádi és a békési Gt/ur-puszta nevében ismerhető fel. A szamojédok elnevezésének hanti jar változatát a mosoni Jár faluk, valamint a csanádi és erdélyi Jára, or változatát pedig a vasi Or-falu és a baranyai Or-fű nevében vélem felismerni. Hihető, hogy ez utóbbival függnek össze a szatmári Ar faluk és talán az Arad, okleveleinkben Orod helyneveink is. — Többek közt az is figyelemre méltó, hogy az ösbőnek, Vélek vezértársának adott veszprémi területen van egy Jári-föld nevű puszta is. Ez szintén a kettejük hasonló összetételű népelemek fölötti vezérkedésére utal. [V. ö. Cap. 19. és 52.] — Lehetséges azonban — ami a szamojéd csatlakozás tényén nem változtat —, hogy ezek a nevek, vagy egy részük, nem hanti elnevezés, hanem a nyenyec Jar" nemzetséghez hasonló nevű honfoglaláskori nemzetségnévből alakultak.

75 A hantik és a manysik — vagyis az obi-ugorok — jelenlétére közvetve utalnak a bihari Szaránd, a hevesi Szaránk = Zaránk, a somogyi és soproni Zarány, az egykori zarándi Szaránd = Zaránd település és területneveink is, amiket ezek a környezetükben élő komik szállásainak adtak. Az obi-ugoroknál ugyanis szarán — az udmurtoknál szara-кит — a komik neve.

7G Véleményem szerint obi-ugor eredetű a Kér törzsünk törzsi vagy v*»zéri nemzetségi tamgára utaló, .csődör, mén' jelentésű neve.

77 Ezt látszik az is igazolni, hogy a Kér hadrendi szállások környezetében csaknem mindig találhatók obi-ugor eredetű szavakból megmagyarázható helynevek. A régi Zaránd megye területén, például, [Kurta-] Kér a Gyarmata, [Boros-] Jenő, Magyarád és a székely csatlakozókra utaló Sikula helynévbokorban helyezkedik el, de a terület neve obi—ugor eredetű. Komik jelenlétét sejtem az ő nyelvükön szamojédot jelentő jaran népnevüknek a bihari Gyaran elnevezésével kapcsolatban. Udmurt névadás lehet a szamojédot jelentő jura szavukat feltüntető ungi Jóra, másképpen Őr falunk neve. Ennek azonban manysi névadói is voltak, mert a harmadik neve Jorró. Ez a szamojédot jelentő menysi jorran-kum-ból eredhet, ennek egyik változata a komáromi Gyorra puszta neve. A jarran-kum névalakot pedig az Arad megyei egykori Gyarru nevében vélem felismerni.

78 Valószínű, hogy az obi-ugor csatlakozók egy részének emlékét az Ugra és Ugora helyneveink őrzik. Mindez — és még számos más adat — az uráli csatlakozók különböző nyelveinek a honfoglalás korában még élő voltát sejteti. Nagymértékben 92