Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez
tyánban — mint mind a két falu területén termelőét — már csak Moxa György nevét jegyezték fel. 23 Az összeírásokban szereplő Mokso, Moxso és Moxa névírás változatok nyilván mind a Moksa családnév elírásai. A moksa népnév, mint személy- és családnév, a ritkán előforduló nevek sorába tartozik, ami a nazánkba került moksa-mordvinok viszonylag kis száma vagy gyors beolvadása mellett tanúskodik. Például, a budai vilayet nagy területre kiterjedő összeírásaiban — Sóshartyánon kívül — még csak Törtelen és Kecskeméten fordulnak elő ilyen nevet viselő családok. Törtelen 1546-ban Moksa Gergel, 1562-ben pedig Moksa Benedek és testvére, Moksa Imre. Kecskeméten pedig — ahol 1546-ban ilyen nevű nincs — 1562-ben Moksa István és fia, Moksa Mihál neveit jegyezték fel. 2 ' 1 Településeik elhelyezkedésére nézve is jellemző lehet — bár a moksa-mordvin nyelv különböző szavaiból alakított hely-, személy- és családneveket most figyelmen kívül hagyom 25 —, hogy Gömör megye összes településének a legkorábbi középkortól 1773-ig terjedő időszakot felölelő lakosságnévsoraiban sem találunk egyetlen Moksa nevű személyt vagy családot. 26 Ugyanez állapítható meg az esztergomi szandzsák 1570. évi 27 és a szolnoki szandzsák 1571. évi 28 lakosságnévsoraival kapcsolatban is. Mindez azt látszik bizonyítani — annak ellenére, hogy az összeírások névanyagának teljessége gyakran vitatható — hogy a moksa-mordvinok kis szórványokban telepedtek le a Kárpát-medencében. Ilyen moksa-mordvin szórvány sejthető, például, Imre király 1202— 1203 táján kelt, az aradi prépostság birtokait megerősítő oklevele alapján. Ez — felsorolva a birtokokat, azok határait és az azokon élő szolgáló népek neveit — a Zaránd megyei Szentkirályon egy Moxad nevű szőlőművest említ meg. 2!) Vagy, hogy amikor 1406-ban Garai Miklós nádor Abaúj és Sáros vármegyék bíráival együtt törvényt látott a gonosztevők ügyében, akkor azok sorában a sárosi Felsőlipolcon lakó Moxa fia Andrást is felsorolták. Földesurai a zempléni Módra faluban is birtokosok voltak. 30 Ezek a Moksa nevű személyek és családok — számuk a források tüzetesebb átnézése során nyilván nőni fog — a mordvinok egyik csoportjának saját népi elnevezését viselték. Előfordul azonban vidékünkön az idegenek által használt mordva és mordvin nevükre utaló morda elnevezésük is. A Hont megyei Százd és a vele határos — az egyik idekerült finnugor néptöredék nyelvén ugyancsak ,száz'-at jelentő — Szete falu mellett emelkedik a Kis- és a Nagy-Morda hegy. Ennek а népnévnek lehet а hangátvetéses változata a fent említett zempléni Módra falu neve. 31 Ez elnevezések feltárása szintén a további kutatások feladata. Ugyanígy több figyelmet kell szentelnünk a moksák Karancs és Cserhát vidéki igazolható jelenléte miatt a karancsi kápolnával kapcsolatos Boldogasszony-kultuszra is. Ezt a helyi hagyomány IV. Béla leánya, Margit hercegnő, a nyúlszigeti apáca alapításaként emlegeti. Eszerint, amikor a király a mohi csatavesztés után az őt üldöző tatárok elől Fülek felé menekült, az egyik éjszakát a Karancs erdőségében töltötte és azon a helyen, ahol fáradalmait kipihenve álmában az őt vigasztaló Szűz Mária megjelent, építtette lánya, a vész elmúltával, a kápolnát. 32 Állandó búcsújáróhellyé vált. Az 1640-es években Forgách Zsigmond nádor özvegye, 7!)