Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

Pálffy Katalin, mezítláb zarándokolt ide, ami azután még jobban fellendítette az ideirányuló búcsúj árasokat.

33 Valószínű, hogy itt — miként Nógrádban több helyütt — pogány kultikus helynek keresztény búcsújáróhellyé történt átalakításával állunk szemben.

34 A karancsi kápolnával összefüggő Mária-kultusz is kapcsolatba hozható ősvallásunk egyik női istenségének, a nagymértékben mordvin hagyományok alapján rekonstruálható Boldogasszonynak a tiszteletével. Erre vonatkozólag BOROVSZKY Samu a következőket írta : A Boldogasszony, ,,a mordvinok hite szerint, leszáll a földre s termékenységi erőt ajándékoz neki. Midőn a földön jár, kiválólag erőteljesnek mutatja magát. Néha látni is lehet őt, amint a mezőkön és réteken magvakat hinteget, máskor meg virágokat hint г Iá a méheknek s szemeket szór le kedves tyúkjai számára. Sokszor csak az árnyékát látják az emberek e jóságos istenasszonynak, mikor a szántóföldeket látogatja. Nyáron át világos nappal lehet néha látni déltájban lebegését, mikor kedves állatait és növényeit szemlélgeti vagy a földet termékenyíti. Minden csecsemő mellé őrszemet, tündért rendel; gyakran meg is látogatja az alvó gyermekeket s nyájaskodik velük. Midőn az alvó kisded álmában mosolyog, a mordva ember azt hiszi, hogy az istenasszony cirógatja. Nagy gondja van arra, hogy szorgalmasak-e a nők és hogyan fonnak. Ö maga is fonni szokott, s a mezőkön ősszel látható fonalak az istenasszony fonása. A házi állatok közül neki van szentelve a tyúk; de kedvesek előtte a juhok és sertések is, mivel hogy ezek másoknál több szaporaságot adnak. A növények közt legjobban kedveli a kölest és lent." A magyar Boldogasszony-kultusszal kapcsolatban pedig többek közt ezeket írta: ,,Az ősi pogány hitben előkelő szerep jutott a női istenségnek, kit a magyarok alighanem Kisasszonynak, Boldogasszonynak neveztek", akit erővel, szépséggel és élettel teljes, örökké fiatal szűznek tartottak. Ö „a szüzek és a szemérem oltalmazója ... de mint anya — [és itt az ellentmondás — B. J.] — az asszonyok oltalmazója is". A gyermekágyasok az ő segítségét kérték, és ő viselt gondot a házaséletre is. A felhők fölött van a lakása. Onnét „árasztja a földre az éltető erőt, hol reggeli harmat, hol eső vagy hó képében. ... A hét napjai közül a kedd volt neki szentelve. Voltak téli, tavaszi és nyári ünnepei. . ."

35 A magyar pogány Boldogasszony szűz és asszony volta közötti ellentmondást KÁLMÁNY Lajos tisztázta a szegedi és a környékbeli néphagyomány alapján. A Kisasszony és a Nagyasszony értelmezés nyomán megállapította, hogy ,,a Kisasszony a Nagyboldogasszonynak mindvégig szűzen maradt leánya". Kutatásai jelentős mértékben feloldották az ellentmondásokat a pogány Boldogasszony és a keresztény Szűz Mária közötti párhuzam és azonosítás tekintetében.

:!(! Arra azonban, hogy a szegedi néphagyomány sok vonását őrizte meg a pogány Boldogasszony kultuszának, a palócföldi kutatások során is fel kell figyelnünk, mert vidékünkről a XVI. és XVII. század folyamán kisebb-nagyobb átköltözések figyelhetők meg a török uralom alatt álló alföldi területekre. Sőt, 1664-ben, a megyénkben második török uralom első évében, a szécsényi ferencrendiek gimnáziumuk tanulóival együtt éppen Szegedre települtek át.

37 Vidékünk népi hagyományainak — amik közt moksa-mordvin eredetűek is lehettek — más tájakra való kerülésével tehát számolnunk kell. 80