Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Kerényi Dániel: Id. Noszky Jenő (1880–1951)

Noszky Jenő figyelmét a pleisztocén és holocén rétegek sem kerülték el. Megállapítja a deflációs folyamatok közre játszását a Cserhát arculatának kialakulásánál. Az Ipoly-völgyben a futóhomok anyagának zömét a deflációs hatás hozta létre. Jelentősebb hatását Balassagyarmat délnyugati oldalán találta Noszky Jenő. Jelenkori képződmény a salgótarjáni bányavidéken észlelhető dombok. Hasonlóan újholocén képződményként említi Noszky Jenő: Drégely, Diósjenő, Naszál, Verőce, Litke stb. környékén azt a forrásmészkő képződményt, amely a dúsabb mésztartalmú vizek, források oldott részeinek kicsapódásából keletkezett. Külső eredetű erők hatásának, a nagy vulkános takarók gyors lepusztulásának legjobb példáját a nagylóci Őrhegy nyújtja. Hasonló bázisú a mátraverebélyi riolit- és andezittufa takarórészletek letarolódása. A kúpos hegyek nem eredeti vulkáni formák, hanem eróziós maradékok. Noszky Jenő megállapítása szerint a Cserhát vulkáni takarójának 90%-a pusztult el. Noszky Jenő kitűnő kritikai munkában foglalkozott a rétegtani öszszefoglalással is. A földkéreg mozgásai hozták létre azokat a felboltozásokat, melyeket az Ipoly völgyében is észlelt. Az ezt ábrázoló szelvényt az új „Nógrád megyei Monográfiában" közölte (1928). Egy másik felboltozódási formát észlelt a Cserhát északkeleti oldalán: a Karancs és Sátoros területeken. A fővetők, keresztvetők tanulmányozását — ,,A Mátrahegység geomorphológiai" с munkájában részletesen ismerteti Noszky Jenő. A Cserhát északkeleti oldalán uralkodó 60—80 m-es keresztvetők mellett hosszanti vetőt is észlelt. így a salgótarjáni szénterület sakktábla szerkezete is megjelenik. Észak felé az êtes—litkei nagy árok szélein jól látni a hasonló vetődési szerkezeteket. Az Ipolyon túl levő részleteken felvételei közben erős keresztvetős feldarabolódásokat talált. A Cserhát vízrendszerére vonatkozó kutatásainak eredményeként megállapítja, hogy a Cserhát forrásvizekben nem mondható valami gazdagnak. Említésre méltó rétegforrás sorozat Vác—verőcei teraszból fakad. A legszebb cserháti rétegforrás-sorozatok egyike a mátraverebélyi „Szent László" forráscsoport. Mint érdekességet említi Buják község közepén levő vetőforrást. A mátraszőlősi vetőforrások 18—20 fokosak. Kénhidrogénes, savanyú víz a Cserhát területén Nagybátonynál fakad fel. Vasas csevice a nógrádszakáli és rárosmulyadi. Gyengén szénsavas, de különböző ásványos sókkal bőven telített, kissé kénes a kisterenyei vízforrások vize. Itt néhány eredményes vízkutatófúrást is végeztek. A vizslási bányában szénsavas cseviceforrás, illetőleg szivárgás keletkezett. Sós víz akadt a sóshartyáni kúton kívül a szécsényi fúrásban is. Noszky Jenő a geológiai-paleontológiái kutatásaival egyidőben, mint geográfus, a Cserhát gazdaságföldtani föltárását is végezte. Nemcsak az anyag mineműségét, mennyiségét tárta föl művében csoportosítva használhatóságuk szerint, de a lelőhely pontos megjelölését is ismerteti. A faragható kövek közül, mint különlegességet említi a szandai andeziteket, melyek oszlopos darabjaiból a sírkőipar alkot a fekete márványokkal versenyző műveket. Az építőipar igen jól hasznosítja a Cserhát nyersanyagait: andezittufák, mészkövek, homokkövek stb. A kerámia- és agyagiparnak a Poltár, Zaluzsány, Romhány stb. vidéki agyag igen jól hasznosítható. 278