Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Kerényi Dániel: Id. Noszky Jenő (1880–1951)

A szénkutatásairól, mely megyénk egész területére kiterjedtek, külön tanulmányt írt. A legidősebb szénelőfordulás a Vác melleti Kösd községnél: eocénkorű széntelep. Számbavehető széntelepek a felső aquitánienbe tartozó ún. salgótarjáni szenek. A cserhátvidák legjelentősebb szénelőfordulásának — Noszky Jenő szerint — a Cserhát-aljai lignitformációt vehetjük. Noszky Jenő megállapítása szerint a szénhidrogén képződmények is megvannak területeinken. Az egyéb anyagok közt említi a szupataki lajtamészkövet, majd a jobb anyagot adó, Zebegényben talált kréta-nyersanyagot. Ugyancsak jelentős a Vác vidéki derítőföld (betonit) előfordulása. Noszky Jenő alapvető eredményekkel járult hozzá a természettudós mány fejlődéséhez is. 1939 nyarán a Standard Oil-nak végez a Felső-Tarna, Rima- és az Ipoly völgyében petróleumkutató felvételeket. Noszky Jenő munkásságának egy másik kiemelkedő eredménye a kiscelli agyag puhatestűiről írott monográfiája. Első, 1939-ben jelent meg az Annalos Musei Nationalis 32. kötete Pars Minerologica geologica et Paleontologica-j ában. A monográfia második része ugyanazon folyóiratban, a 33. kötetben 1940-ben jelent meg. A Palócföld nagy írójáról nevezi el az „Umbrella Mikszáthi nov. sp."-t, s Szent Péter esernyőjéről az „Umbrelle Sancti-Petri nor. sp."-t. A kiscelli agyag a Cserhát északi oldalán a mélyben nagy függőleges és vízszintes eltérj edésű képződmény. Maradandó értékű munkássága a leíró őslénytan: számos új fajt határozott meg és írt le. A Cserhát hegység földtani kutatásaihoz hasonló kutatómunkát végzett a Mátrában is. Vulkánosságát Noszky Jenő összefoglaló földtani leírásából ismerjük. Nyilatkozata szerint a Mátra részletes geológiai felvételét a Magyar Földtani Intézet megbízásából 1910—12-ben végezte, majd a következő években megkezdte a részletes monografikus feldolgozását. Kutatásai eredményét a Mátra hegység geomorphológiai viszonyai (1927) с munkájában adta közre. A geológiai hovatartozás szerint Noszky a Mátrát a következő részek szerint osztotta fel: I. Centrális Mátra; II. A Mátra lába; III. A Mátra alja; IV. A Mátra hídja; V. Speciális részletek a Mátrában; VI. A Zagyva-völgy és Tarna-völgy. Részletesen ismerteti a Mátra statigraphiai és települési viszonyait korok szerint; megkülönböztetve az üledékes képződményeket a vulkánikus képződményektől. A Mátra hegység nyugati, déli és keleti szélén Noszky Jenő mutatta ki a kristályos hegységből származó durva és óriáskavicsból, néhol köbméteres kőzettömböket is tartalmazó homokos-kavicsos konglomerátumot, zöldes-szürke és sárgás, növénylenyomatos agyagrétegekkel, kovásodott fásrészekkel. A Mátra területén a vulkáni összlet Noszky szerint 400—500 m nyugat felé, az összefüggésben levő Cserhát hegységben felére csökken. Részletezi a Mátra és környezetének szerkezeti és kialakulási viszonyait. A geológiai folyamatokat és azok hatásait: gyűrődések, vetődések, ábráziók, vulkanikus hatások, eróziós folyamatok (csúszás, súvadás, lekopás), szél hatása, defláció. 279